Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.56
bux:
122139.35
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Pexels.com

Az EU fontos eszközzé válik a nők elleni erőszak leküzdésében az Európa Tanács szerint

Az Európai Unió ratifikálta az isztambuli egyezményt.

Az Európai Unió Strasbourgban letétbe helyezte a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló isztambuli egyezmény ratifikálásáról szóló hivatalos dokumentumot - közölte a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács szerdán.

A közlemény szerint az okiratot Helena Dalli, az Európai Bizottság egyenlőségért felelős biztosa helyezte letétbe az Európa Tanács székházában Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkárának jelenlétében.

Az Európa Tanács a közleményben kiemelte: az Európai Unió csatlakozása megerősíti az egyezmény központi szerepét és fontosságát. Csatlakozásával az EU fontos eszközzé válik a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak leküzdésében - írták.

A közlemény Helena Dallit is idézte, aki úgy fogalmazott: "ahhoz, hogy egy igazságos és egyenlő Európai Unióban élhessünk, a nőknek és a lányoknak képesnek kell lenniük arra, hogy félelemtől, erőszaktól és mindennapi bizonytalanságtól mentesen éljenek".

Az isztambuli egyezmény ratifikálásával az EU biztosítja, hogy a büntetőjogi normák vonatkozzanak a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak elleni küzdelem eseteire is. A csatlakozás üzenete az, hogy az erőszak ezen formáinak büntethetőségének szavatolása prioritást élvez az EU számára - tette hozzá az uniós biztos.

Marija Pejcinovic Buric emlékeztetett: az Európa Tanácshoz tartozó országok állam-, illetve kormányfőinek májusi csúcstalálkozóján elfogadott nyilatkozat megerősítette a szervezet szerepét a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak elleni küzdelemben. A főtitkár reményét fejezte ki, hogy azok az EU-tagállamok, amelyek még nem lettek részes államai az egyezménynek, szintén csatlakozni fognak.

Az Európai Unió csatlakozása október 1-jén lép hatályba - közölték.

Az egyezményt - amely 2014. augusztus 1-jén lépett életbe - 2019 márciusáig 45 ország és az Európai Unió írta alá. 2012. március 12-én Törökország ratifikálta elsőként, és példáját 2013-2022 között 37 ország - Albánia, Andorra, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Ciprus, Dánia, az Egyesült Királyság, Észak-Macedónia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Georgia, Hollandia, Horvátország, Izland, Írország, Lengyelország, Liechtenstein, Luxemburg, Málta, Moldova, Monaco, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovénia és Ukrajna - követte.

Az egyezményt szervezetként ez idáig az Európai Unió ratifikálta.

Az Európai Bizottság már 2015 októberében arra a következtetésre jutott, hogy az EU-nak az egyezményhez való csatlakozása koherens uniós szintű keretet hozna létre a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelemhez, javítaná a megelőzést, valamint jobb védelmet és támogatást biztosítana az erőszak áldozatává vált nők és gyermekek számára. Az Európai Unió Bírósága 2021-ben megerősítette, hogy az EU minősített többségi szavazással ratifikálhatja az egyezményt. A EU Tanácsa június elsején hagyta jóvá, hogy az unió csatlakozzon az isztambuli egyezményhez.

Címlapról ajánljuk
Bendarzsevszkij Anton: Kína nyomás alá tudta helyezni Oroszországot

Bendarzsevszkij Anton: Kína nyomás alá tudta helyezni Oroszországot

Külső tényezők növelik Ukrajna és Oroszország kompromisszumkötésre való hajlandóságát – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője. Beszélt annak jelentőségéről is, hogy Kína leállította az orosz áram vásárlását.

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×