eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pexels.com

Az EU fontos eszközzé válik a nők elleni erőszak leküzdésében az Európa Tanács szerint

Az Európai Unió ratifikálta az isztambuli egyezményt.

Az Európai Unió Strasbourgban letétbe helyezte a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló isztambuli egyezmény ratifikálásáról szóló hivatalos dokumentumot - közölte a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács szerdán.

A közlemény szerint az okiratot Helena Dalli, az Európai Bizottság egyenlőségért felelős biztosa helyezte letétbe az Európa Tanács székházában Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkárának jelenlétében.

Az Európa Tanács a közleményben kiemelte: az Európai Unió csatlakozása megerősíti az egyezmény központi szerepét és fontosságát. Csatlakozásával az EU fontos eszközzé válik a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak leküzdésében - írták.

A közlemény Helena Dallit is idézte, aki úgy fogalmazott: "ahhoz, hogy egy igazságos és egyenlő Európai Unióban élhessünk, a nőknek és a lányoknak képesnek kell lenniük arra, hogy félelemtől, erőszaktól és mindennapi bizonytalanságtól mentesen éljenek".

Az isztambuli egyezmény ratifikálásával az EU biztosítja, hogy a büntetőjogi normák vonatkozzanak a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak elleni küzdelem eseteire is. A csatlakozás üzenete az, hogy az erőszak ezen formáinak büntethetőségének szavatolása prioritást élvez az EU számára - tette hozzá az uniós biztos.

Marija Pejcinovic Buric emlékeztetett: az Európa Tanácshoz tartozó országok állam-, illetve kormányfőinek májusi csúcstalálkozóján elfogadott nyilatkozat megerősítette a szervezet szerepét a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak elleni küzdelemben. A főtitkár reményét fejezte ki, hogy azok az EU-tagállamok, amelyek még nem lettek részes államai az egyezménynek, szintén csatlakozni fognak.

Az Európai Unió csatlakozása október 1-jén lép hatályba - közölték.

Az egyezményt - amely 2014. augusztus 1-jén lépett életbe - 2019 márciusáig 45 ország és az Európai Unió írta alá. 2012. március 12-én Törökország ratifikálta elsőként, és példáját 2013-2022 között 37 ország - Albánia, Andorra, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Ciprus, Dánia, az Egyesült Királyság, Észak-Macedónia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Georgia, Hollandia, Horvátország, Izland, Írország, Lengyelország, Liechtenstein, Luxemburg, Málta, Moldova, Monaco, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovénia és Ukrajna - követte.

Az egyezményt szervezetként ez idáig az Európai Unió ratifikálta.

Az Európai Bizottság már 2015 októberében arra a következtetésre jutott, hogy az EU-nak az egyezményhez való csatlakozása koherens uniós szintű keretet hozna létre a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelemhez, javítaná a megelőzést, valamint jobb védelmet és támogatást biztosítana az erőszak áldozatává vált nők és gyermekek számára. Az Európai Unió Bírósága 2021-ben megerősítette, hogy az EU minősített többségi szavazással ratifikálhatja az egyezményt. A EU Tanácsa június elsején hagyta jóvá, hogy az unió csatlakozzon az isztambuli egyezményhez.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×