eur:
411.25
usd:
392.68
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Az Action Aviation által 2023. június 20-án közreadott képen a Titan elnevezésű merülőhajót készítik fel a merüléshez június 18-án. A Titan június 18-án indult útnak a Titanic roncsaihoz, de a Polar Prince kanadai jégtörő kutatóhajó, amelyről a Titant a vízbe bocsátották, a merülőhajó indulása után egy óra 45 perccel elveszítette vele a kapcsolatot. A Titán fedélzetén öten tartózkodnak, köztük van Hamish Harding brit milliárdos, valamint családja közleménye szerint egy pakisztáni származású Nagy-Britanniában élő üzletember, Shahzada Dawood és 19 éves fia is.
Nyitókép: MTI/AP/Action Aviation

Elő a szabályozással! - Ugyanaz jön most, mint a Titanic-tragédia után

Amikor 1912-ben, első útján hullámsírba veszett a Titanic, a hatóságok áttekintették, mivel akadályozhatták volna meg a tragédiát: ennek eredményeképp született meg 1914-ben az Életbiztonság a tengeren című egyezmény.

A Titan tragédiájának hatására szigorúbb szabályzás alá vonhatják az extrém és nagyon drága turizmus ágazatát is, amelyben a végzetes expedíciót indító OceanGate is utazott - írja a CNN.

A Titanicról annak idején nagyképűen elsüllyeszthetetlen járműként beszéltek, melyen rekeszeknek és automatikusan záródó, vízzáró ajtóknak kellett volna biztosítana, hogy a hajótest esetleges sérülése korlátozott legyen, ne veszélyeztesse az egész hajót.

A Titanicban annyira hittek, hogy még azt sem tartották fontosnak, hogy a technológiával lépést tartsanak.

Ismert például, hogy nem volt a fedélzeten elég mentőcsónak, csak 1178 ember fért fel rájuk, ami az utasok felét jelentette.

Azt azonban kevesen tudják, hogy az 1894-es brit szabályzásokhoz viszonyítva azonban ez is több volt, mint a kötelező mennyiség. A legnagyobb utasszállító hajóknak ekkoriban csak 990 mentőcsónakot kell szállítaniuk.

A brit szabályozók a mentőcsónakhelyeket a hajó vízkiszorítási űrtartalma alapján határozták meg, nem pedig a fedélzeten tartózkodó utasok száma alapján. Amerika pedig egyszerűen elfogadta ezt: a tragédia után egyértelművé vált, hogy egységes nemzetközi szabályozásra van szükség, így született meg a SOLAS, a legfontosabb a kereskedelmi hajók biztonságára vonatkozó nemzetközi szerződések közül.

Ennek első változata 1914-ben született, majd több alkalommal frissítették: 1929-ben, 1948-ban, 1960-ban és 1974-ben is.

Célja az volt, hogy a Titanic tragédiája kapcsán tapasztalt biztonsági és szabályozási hiányosságokat orvosolja. A SOLAS-nak köszönhető, hogy ma már kötelező a hajó utasainak és teljes személyzetének létszámát alapul véve a kapacitás 125 százalékára elegendő mentőcsónakot elhelyezni a fedélzeten. Emellett a hajók építésére vonatkozó minimumszabályokat is megfogalmaz az egyezmény, továbbá a következő pontokat is szabályozza:

  • Hajóelhagyási gyakorlatok: a Titanic kapitánya a tragédia napján lemondott egy ilyet. Mostantól a kikötő elhagyását követő 24 órán belül kötelező a gyakorlat, ha a legénység legalább 25 százaléka nem végzett gyakorlatot fedélzetre lépése óta a hajón.
  • Rádióőrség: mivel a közelben tartózkodó SS Californian hajó nem hallotta a Titanic vészjelzéseit, a tengeren lévő hajóknak mostantól a nap 24 órájában figyelniük kell a vészjelző csatornákat.
  • Nemzetközi jégőrség: a Titanic elsüllyedt, miután jéghegynek ütközött. Az őrjárat 1914 óta figyeli az észak-atlanti jéghegyeket, és az információkat eljuttatja a hajósoknak.

Kérdés, hogy a Titan esete milyen következményekkel járhat a jövőre. Az OceanGate, az expedíció szervezője 2019-ben egy blogbejegyzésben azt írta, a jármű biztonságos, de gyorsabban fejlődik, mint a szabályozás.

A Titan egyetlen ország lobogójával sem közlekedett, azaz sehol sem jegyezték be.

Sal Mercogliano, az észak-karolinai Campbell Egyetem professzora és tengerészeti történész szerint az az állam felelős egy hajó SOLAS-megfelelőségéért, amelynek zászlaja alatt vízre bocsátják azt. A nemzetközi vizeken üzemelő, független Titan azonban szürke zónában mozgott, ahol nem kellett tanúsítványokat szerezni és egyezményeknek megfelelni.

Míg az újítók és felfedezők a tudományos fejlődés érdekében feszegethetik a határokat - vagy akár meg is szeghetik a szabályokat -, szakértők szerint a fizető utasoknak, akik közül három is tartózkodott a Titanen, nagyobb biztonságot kellene garantálni, ezért érdemes lenne újragondolni a nemzetközi szabályokat, ahogyan a Titanic elsüllyedése után is történt.

James Cameron filmrendező szerint, aki 33 alkalommal merült le a roncshoz és a Titanic című filmet is rendezte, fontos lenne, hogy mindenki, aki hajóra száll, biztos legyen abban, az megfelel az előírásoknak.

"Minden nap mérnökök munkájára bízzuk az életünket. Amikor belépünk egy liftbe, feltételezzük, hogy valaki valahol rendesen elvégezte a munkáját, és azt hitelesítették. Ugyanilyen elővigyázatossággal kell eljárnunk, amikor beszállunk egy tengeralattjáróba" - mondta Cameron.

A rendező elmondta, hogy kapcsolatot lát a két katasztrófa között, amelyeket 111 év választ el egymástól.

"Van abban valami szürreális irónia, hogy a Titanic azért süllyedt el, mert a kapitány teljes gőzzel vezette azt bele egy jégmezőbe sötét, holdtalan éjszakán, nagyon rossz látási viszonyok között, miután többször figyelmeztették. Van egy párhuzam a meg nem hallgatott figyelmeztetésekkel kapcsolatosan a Titan esetében" - mondta.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, valamint a megújuló energiát termelők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×