Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő magánkihallgatásra érkezik Ferenc pápához a Vatikánban 2023. május 13-án.
Nyitókép: MTI/AP/Alessandra Tarantino

Az ukrán elnök váratlanul Németországba érkezett

Előre nem bejelentett látogatásra Németországba utazott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap, a hazája elleni orosz támadás megindítása óta először.

A politikus a biztonsági okokból előre nem bejelentett látogatásról a Twitter-oldalán vasárnap kora reggel közölte, hogy megérkezett Berlinbe.

"Fegyverek, erőteljes csomag, légvédelem, újjáépítés, EU, NATO, biztonság" - tette hozzá, tervezett megbeszéléseinek témáit ismertetve.

A német légierő (Luftwaffe) ugyancsak a Twitteren arról tájékoztatott, hogy az ukrán államfő egy Airbus A319 típusú német kormányzati utasszállító géppel utazott Berlinbe, méghozzá Rómából, szombati hivatalos programjainak helyszínéről, és útját két Eurofighter vadászgéppel biztosították.

Volodimir Zelenszkij kora délelőtt Frank-Walter Steinmeier államfővel találkozott. A megbeszélés után Olaf Scholz kancellár fogadja, katonai tiszteletadással.

Az államfői hivatal és a kancellár hivatalának térségében a leginkább veszélyeztetett állami vendégek - amerikai elnök, izraeli államfő, miniszterelnök - látogatásain alkalmazott rendőrségi intézkedéseket vezették be, mindkét helyszínt több száz méteres körben lezárták.

Ugyancsak vasárnap adják át a Berlintől több mint 500 kilométerre fekvő Aachenben a Nemzetközi Károly-díjat, amellyel Volodimir Zelenszkijt és az ukrán népet tüntetik ki. A rendezvényen beszédet mond Olaf Scholz kancellár. Biztonsági okokból nem közölték, hogy Volodimir Zelenszkij részt vesz-e a díjátadón.

Az aacheni városháza még tavaly decemberben közölte, hogy az ukrán népet és az államfőt tüntetik ki idén a rangos elismeréssel. Kiemelték, hogy az ukrán nép a nemzetközi joggal ellentétes és "kimondhatatlanul brutális orosz támadó háború áldozata", de Volodomir Zelenszkij vezetésével nemcsak a haza szuverenitását és a polgárok életét védi, hanem "Európát és az európai értékeket is".

Az ukrán államfő első alkalommal látogatott Németországba a hazája elleni orosz háború megindítása, 2022. február 24. óta. Előzőleg, alig néhány nappal a támadás kezdete előtt Münchenben járt, a bajor főváros világhírű nemzetközi biztonságpolitikai konferenciáján. Berlinben legutóbb 2021 júliusában tett hivatalos látogatást, Angela Merkel akkori kancellár meghívására.

A Nemzetközi Károly-díjat az európai egyesítésben kiemelkedő érdemeket szerző személynek vagy intézménynek ítélik oda 1950 óta minden évben. A korábbi kitüntetettek között van Ferenc pápa és Emmanuel Macron francia elnök, Klaus Iohannis román államfő, Bill Clinton volt amerikai elnök és két magyar személyiség, Konrád György író (2001) és Horn Gyula néhai kormányfő, aki 1990-ben kapta meg az elismerést, külügyminiszterként végzett munkájáért.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×