Infostart.hu
eur:
389.02
usd:
335.61
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Kemal Kilicdaroglu, a török ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) vezetője beszédet mond Ekrem Imamoglu isztambuli főpolgármester támogatóinak tüntetésén Isztambulban 2022. december 15-én. Ekrem Imamoglut előző nap egy török bíróság két év hét hónap börtönbüntetésre ítélte, valamint eltiltotta közhivatal viselésétől, mert a vádak szerint megsértette a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) tagjait.
Nyitókép: MTI/EPA/Sedat Suna

Döntött a török ellenzék, megvan, ki lesz Erdogan elnök kihívója

A hatpárti török ellenzéki pártszövetség a várakozásoknak megfelelően a legfőbb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elnökét, Kemal Kilicdaroglut nevezte meg köztársaságielnök-jelöltként a május közepére tervezett választásokra.

Az ellenzéki elnökjelöltről zajló végső, mintegy 4,5 órán át tartó hétfői egyeztetésnek a parlamenten kívüli, iszlamista Aranykor Pártja (SP) ankarai székháza adott helyet.

Kilicdaroglu nevét, a házigazda SP elnöke, Temel Karamollaoglu hirdette ki az épület főbejárata előtt, ahol az esti órákban már ezres tömeg várta feszülten az elnökjelöltet. Ő lesz tehát Recep Tayyip Erdogan elnök kihívója.

A szövetség január végén meghirdetett közös programjának legjelentősebb pontja, hogy

visszaállítaná az ország parlamentáris berendezkedését a jelenlegi végrehajtó elnöki rendszer helyett.

A korábbi parlamentáris berendezkedést egy 2017-es népszavazás nyomán váltotta fel az elnöki rendszer, több jogkörrel ruházva fel az államfőt.

A 74 éves Kilicdaroglu az SP székháza előtti rövid felszólalásában kiemelte: a hat párt vezetői megállapodtak a parlamentáris berendezkedéshez visszavezető átmeneti időszak menetrendjéről. Jelezte egyúttal, hogy megválasztása esetén az összefogás másik öt pártjának vezetői az ő alelnökei lennének.

"Konzultációval és konszenzussal fogjuk vezetni Törökországot"

- húzta alá Kilicdaroglu.

Az elnök- és parlamenti választás dátumát hivatalosan még nem tűzték ki, de Erdogan a közelmúltban több alkalommal is május 14-én javasolta. Az általa vezetett kormánypárt immár két évtizede áll az ország élén.

Február 6-án erős földrengések ráztak meg 11 dél- és délkelet-törökországi tartományt, a katasztrófa csak Törökországban több mint 46 ezer ember életét oltotta ki. A katasztrófa miatt korábban felmerült a választások elhalasztásának lehetősége.

Törökország több mint 85 milliós népességéből mintegy 13,5 millióan éltek a katasztrófaövezetté nyilvánított tartományok területén. A választásokat szervező hatóságokra többletfeladatot ró, hogy a természeti csapást követően legkevesebb kétmillióan az ország más részeibe települtek át, a helyben maradtak esetében pedig hiányos az infrastruktúra.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×