eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Kemal Kilicdaroglu, a török ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) vezetője beszédet mond Ekrem Imamoglu isztambuli főpolgármester támogatóinak tüntetésén Isztambulban 2022. december 15-én. Ekrem Imamoglut előző nap egy török bíróság két év hét hónap börtönbüntetésre ítélte, valamint eltiltotta közhivatal viselésétől, mert a vádak szerint megsértette a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) tagjait.
Nyitókép: MTI/EPA/Sedat Suna

Döntött a török ellenzék, megvan, ki lesz Erdogan elnök kihívója

A hatpárti török ellenzéki pártszövetség a várakozásoknak megfelelően a legfőbb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elnökét, Kemal Kilicdaroglut nevezte meg köztársaságielnök-jelöltként a május közepére tervezett választásokra.

Az ellenzéki elnökjelöltről zajló végső, mintegy 4,5 órán át tartó hétfői egyeztetésnek a parlamenten kívüli, iszlamista Aranykor Pártja (SP) ankarai székháza adott helyet.

Kilicdaroglu nevét, a házigazda SP elnöke, Temel Karamollaoglu hirdette ki az épület főbejárata előtt, ahol az esti órákban már ezres tömeg várta feszülten az elnökjelöltet. Ő lesz tehát Recep Tayyip Erdogan elnök kihívója.

A szövetség január végén meghirdetett közös programjának legjelentősebb pontja, hogy

visszaállítaná az ország parlamentáris berendezkedését a jelenlegi végrehajtó elnöki rendszer helyett.

A korábbi parlamentáris berendezkedést egy 2017-es népszavazás nyomán váltotta fel az elnöki rendszer, több jogkörrel ruházva fel az államfőt.

A 74 éves Kilicdaroglu az SP székháza előtti rövid felszólalásában kiemelte: a hat párt vezetői megállapodtak a parlamentáris berendezkedéshez visszavezető átmeneti időszak menetrendjéről. Jelezte egyúttal, hogy megválasztása esetén az összefogás másik öt pártjának vezetői az ő alelnökei lennének.

"Konzultációval és konszenzussal fogjuk vezetni Törökországot"

- húzta alá Kilicdaroglu.

Az elnök- és parlamenti választás dátumát hivatalosan még nem tűzték ki, de Erdogan a közelmúltban több alkalommal is május 14-én javasolta. Az általa vezetett kormánypárt immár két évtizede áll az ország élén.

Február 6-án erős földrengések ráztak meg 11 dél- és délkelet-törökországi tartományt, a katasztrófa csak Törökországban több mint 46 ezer ember életét oltotta ki. A katasztrófa miatt korábban felmerült a választások elhalasztásának lehetősége.

Törökország több mint 85 milliós népességéből mintegy 13,5 millióan éltek a katasztrófaövezetté nyilvánított tartományok területén. A választásokat szervező hatóságokra többletfeladatot ró, hogy a természeti csapást követően legkevesebb kétmillióan az ország más részeibe települtek át, a helyben maradtak esetében pedig hiányos az infrastruktúra.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×