Infostart.hu
eur:
367.29
usd:
323.09
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel
Kemal Kilicdaroglu, a török ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) vezetője beszédet mond Ekrem Imamoglu isztambuli főpolgármester támogatóinak tüntetésén Isztambulban 2022. december 15-én. Ekrem Imamoglut előző nap egy török bíróság két év hét hónap börtönbüntetésre ítélte, valamint eltiltotta közhivatal viselésétől, mert a vádak szerint megsértette a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) tagjait.
Nyitókép: MTI/EPA/Sedat Suna

Döntött a török ellenzék, megvan, ki lesz Erdogan elnök kihívója

A hatpárti török ellenzéki pártszövetség a várakozásoknak megfelelően a legfőbb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elnökét, Kemal Kilicdaroglut nevezte meg köztársaságielnök-jelöltként a május közepére tervezett választásokra.

Az ellenzéki elnökjelöltről zajló végső, mintegy 4,5 órán át tartó hétfői egyeztetésnek a parlamenten kívüli, iszlamista Aranykor Pártja (SP) ankarai székháza adott helyet.

Kilicdaroglu nevét, a házigazda SP elnöke, Temel Karamollaoglu hirdette ki az épület főbejárata előtt, ahol az esti órákban már ezres tömeg várta feszülten az elnökjelöltet. Ő lesz tehát Recep Tayyip Erdogan elnök kihívója.

A szövetség január végén meghirdetett közös programjának legjelentősebb pontja, hogy

visszaállítaná az ország parlamentáris berendezkedését a jelenlegi végrehajtó elnöki rendszer helyett.

A korábbi parlamentáris berendezkedést egy 2017-es népszavazás nyomán váltotta fel az elnöki rendszer, több jogkörrel ruházva fel az államfőt.

A 74 éves Kilicdaroglu az SP székháza előtti rövid felszólalásában kiemelte: a hat párt vezetői megállapodtak a parlamentáris berendezkedéshez visszavezető átmeneti időszak menetrendjéről. Jelezte egyúttal, hogy megválasztása esetén az összefogás másik öt pártjának vezetői az ő alelnökei lennének.

"Konzultációval és konszenzussal fogjuk vezetni Törökországot"

- húzta alá Kilicdaroglu.

Az elnök- és parlamenti választás dátumát hivatalosan még nem tűzték ki, de Erdogan a közelmúltban több alkalommal is május 14-én javasolta. Az általa vezetett kormánypárt immár két évtizede áll az ország élén.

Február 6-án erős földrengések ráztak meg 11 dél- és délkelet-törökországi tartományt, a katasztrófa csak Törökországban több mint 46 ezer ember életét oltotta ki. A katasztrófa miatt korábban felmerült a választások elhalasztásának lehetősége.

Törökország több mint 85 milliós népességéből mintegy 13,5 millióan éltek a katasztrófaövezetté nyilvánított tartományok területén. A választásokat szervező hatóságokra többletfeladatot ró, hogy a természeti csapást követően legkevesebb kétmillióan az ország más részeibe települtek át, a helyben maradtak esetében pedig hiányos az infrastruktúra.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
Tisza-kormány: Seszták Miklós őrizetben, új jelöltet keres Baka András

Tisza-kormány: Seszták Miklós őrizetben, új jelöltet keres Baka András

Őrizetbe vették Seszták Miklós korábbi fejlesztési minisztert, miután az Országgyűlés felfüggesztette a mentelmi jogát; Hankó Balázs és Magyar Péter mentelmi jogát szintén felfüggesztették. Magyar Péter parlamenti felszólalásában az ügyészség iránti közbizalom helyreállításáról beszélt, a választás előtt kiosztott több mint 17 milliárd forintnyi kulturális támogatás egy részét tiltott pártfinanszírozásnak nevezte, Seszták ügyében pedig több mint 11 milliárd forintnyi kenőpénzről beszélt. Saját ügyét politikai provokációnak nevezte, és közölte, hogy kihallgatása esetén maga is feljelentéseket tesz. Baka András köztársasági elnök új jelöltet keres a legfőbb ügyészi posztra, miután az Országgyűlés másodszor is elutasította Szathmáry Zoltán jelölését. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal négy kiemelt jelentőségű büntetőügyet vett saját hatáskörbe, amelyek egy minisztert, önkormányzati szereplőket és a Szuverenitásvédelmi Hivatalt érintik, milliárdos korrupciós, illetve hűtlen kezelési gyanúkkal. Új nyomozati iratok kerültek elő az ukrán „aranykonvoj” ügyében is, amelyek szerint Orbán Viktor korábbi miniszterelnök adhatott utasítást a 27 milliárd forintos vagyon tavaszi lefoglalására; a nyomozás szálai magas rangú titkosszolgálati vezetőkhöz és Szathmáry Zoltán testvéréhez is elérnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×