eur:
387.97
usd:
360.22
bux:
69201.95
2024. május 12. vasárnap Pongrác
Kemal Kilicdaroglu, a török ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) vezetője beszédet mond Ekrem Imamoglu isztambuli főpolgármester támogatóinak tüntetésén Isztambulban 2022. december 15-én. Ekrem Imamoglut előző nap egy török bíróság két év hét hónap börtönbüntetésre ítélte, valamint eltiltotta közhivatal viselésétől, mert a vádak szerint megsértette a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) tagjait.
Nyitókép: MTI/EPA/Sedat Suna

Döntött a török ellenzék, megvan, ki lesz Erdogan elnök kihívója

A hatpárti török ellenzéki pártszövetség a várakozásoknak megfelelően a legfőbb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elnökét, Kemal Kilicdaroglut nevezte meg köztársaságielnök-jelöltként a május közepére tervezett választásokra.

Az ellenzéki elnökjelöltről zajló végső, mintegy 4,5 órán át tartó hétfői egyeztetésnek a parlamenten kívüli, iszlamista Aranykor Pártja (SP) ankarai székháza adott helyet.

Kilicdaroglu nevét, a házigazda SP elnöke, Temel Karamollaoglu hirdette ki az épület főbejárata előtt, ahol az esti órákban már ezres tömeg várta feszülten az elnökjelöltet. Ő lesz tehát Recep Tayyip Erdogan elnök kihívója.

A szövetség január végén meghirdetett közös programjának legjelentősebb pontja, hogy

visszaállítaná az ország parlamentáris berendezkedését a jelenlegi végrehajtó elnöki rendszer helyett.

A korábbi parlamentáris berendezkedést egy 2017-es népszavazás nyomán váltotta fel az elnöki rendszer, több jogkörrel ruházva fel az államfőt.

A 74 éves Kilicdaroglu az SP székháza előtti rövid felszólalásában kiemelte: a hat párt vezetői megállapodtak a parlamentáris berendezkedéshez visszavezető átmeneti időszak menetrendjéről. Jelezte egyúttal, hogy megválasztása esetén az összefogás másik öt pártjának vezetői az ő alelnökei lennének.

"Konzultációval és konszenzussal fogjuk vezetni Törökországot"

- húzta alá Kilicdaroglu.

Az elnök- és parlamenti választás dátumát hivatalosan még nem tűzték ki, de Erdogan a közelmúltban több alkalommal is május 14-én javasolta. Az általa vezetett kormánypárt immár két évtizede áll az ország élén.

Február 6-án erős földrengések ráztak meg 11 dél- és délkelet-törökországi tartományt, a katasztrófa csak Törökországban több mint 46 ezer ember életét oltotta ki. A katasztrófa miatt korábban felmerült a választások elhalasztásának lehetősége.

Törökország több mint 85 milliós népességéből mintegy 13,5 millióan éltek a katasztrófaövezetté nyilvánított tartományok területén. A választásokat szervező hatóságokra többletfeladatot ró, hogy a természeti csapást követően legkevesebb kétmillióan az ország más részeibe települtek át, a helyben maradtak esetében pedig hiányos az infrastruktúra.

Címlapról ajánljuk
Történelmi mélyponton a cseh sörfogyasztás – fejenként évi 128 liter…

Történelmi mélyponton a cseh sörfogyasztás – fejenként évi 128 liter…

Visszaesett a sörfogyasztás Csehországban. A teljes cseh sörtermelés 2023-ban alig több mint 20 millió hektoliter volt, ami 2,7 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. Ebből 15,2 millió hektolitert Csehországban fogyasztottak el, a többit exportálták. A visszaesés egyik oka, hogy egyre több cseh iszik alkoholmentes sört vagy söralapú üdítőitalt.

Beügyeskedték Vlagyimir Putyin parádéját az ukrán mellett a lett tévébe is a hackerek

Akaratán kívül sugározta a moszkvai, vörös téri katonai díszszemlét több ukrán és lett tévéadó. Orosz hackerek ugyanis feltörték a médiumok rendszereit május 9-én. Az ukránok sem maradtak adósok.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.13. hétfő, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára
Több ezren tüntettek a grúz fővárosban a "külföldiügynök-törvény" tervezete ellen

Több ezren tüntettek a grúz fővárosban a "külföldiügynök-törvény" tervezete ellen

Több ezren vonultak ismét az utcákra szombat este Grúzia fővárosában, Tbilisziben, hogy tiltakozzanak a "külföldiügynök-törvény" tervezete ellen. Az április közepe óta tömegtüntetéseket kiváltó tervezet alapján előírnák, hogy azok a szervezetek, amelyek anyagi eszközeik több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi ügynökökként regisztráltassák magukat. A kormány elképzelésének bírálói a tervezetet ahhoz a törvényhez hasonlítják, amelyet Oroszország széles körben alkalmaz a másként gondolkodók elleni fellépéshez.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×