Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Ulf Kristersson, a svéd Mérsékelt Párt elnöke nyilatkozik a kormányalakítási tárgyalásainak eredményéről Stockholmban 2022. október 12-én. Svédországban szeptember 11-én tartottak parlamenti választásokat.
Nyitókép: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Tim Aro

Változott a svéd hangnem a NATO-csatlakozás ügyében

Jó úton haladnak a svéd NATO-csatlakozásról szóló tárgyalások Stockholm és Ankara között – jelentette ki Ulf Kristersson svéd miniszterelnök az Európai Unió svéd soros elnökségének kezdetéhez kapcsolódó sajtótájékoztatón szerdán Stockholmban.

„A háromoldalú megállapodásról folyó tárgyalások (Törökország, Svédország és Finnország között) megfelelő ütemben zajlanak” – hangoztatta a kormányfő, aki a múlt héten még arról számolt be, hogy Ankara olyan feltételek teljesítését követeli, amelyeket Svédország „nem akar vagy nem tud” teljesíteni.

Törökország gyakran nevez meg személyeket, akiknek a kiadatását követeli Svédországtól, de erről nem a kormány, hanem a bíróságok jogosultak dönteni, és ezt a rendszert nem lehetséges megváltoztatni, már csak azért sem, mert nemzetközi szabályozáson alapul – hívta fel a figyelmet.

Hozzátette: nem szabad hagyni, hogy ez árnyékot vessen a haladásra.

Kristersson emlékeztetett arra, hogy svéd részről számos lépést tettek az ügyben, például megerősítették a terrorizmusellenes jogszabályokat. Értésre adta: felismerték azt is, hogy „a svéd földön végzett egyes tevékenységek veszélyesek lehetnek más országokra nézve, és Törökország a terrorizmustól leginkább szenvedő országok egyike”.

A kormányfő továbbra sem bocsátkozott jóslásba arról, hogy Svédország mikor léphet be a NATO-ba, de utalt arra, hogy tavasszal választásokat tartanak Törökországban, és kérdéses, hogy ezeket megelőzően Ankara állást tud-e foglalni a témában.

Címlapról ajánljuk
Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

2024-ben próbált hadiállapotot bevezetni, de az alkotmányos reflexek működtek, sőt egy előre hozott választáson Jun Szogjol minden hatalmát elvesztette, így elsőre szigorúnak látszó ítélet vár rá. Három rettenetes út állhat előtte, de csak európai szemmel, a dél-koreai történelem ugyanis más mintázatokat mutat. Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban magyarázta el a részleteket.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×