eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Ulf Kristersson, a svéd Mérsékelt Párt elnöke nyilatkozik a kormányalakítási tárgyalásainak eredményéről Stockholmban 2022. október 12-én. Svédországban szeptember 11-én tartottak parlamenti választásokat.
Nyitókép: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Tim Aro

Változott a svéd hangnem a NATO-csatlakozás ügyében

Jó úton haladnak a svéd NATO-csatlakozásról szóló tárgyalások Stockholm és Ankara között – jelentette ki Ulf Kristersson svéd miniszterelnök az Európai Unió svéd soros elnökségének kezdetéhez kapcsolódó sajtótájékoztatón szerdán Stockholmban.

„A háromoldalú megállapodásról folyó tárgyalások (Törökország, Svédország és Finnország között) megfelelő ütemben zajlanak” – hangoztatta a kormányfő, aki a múlt héten még arról számolt be, hogy Ankara olyan feltételek teljesítését követeli, amelyeket Svédország „nem akar vagy nem tud” teljesíteni.

Törökország gyakran nevez meg személyeket, akiknek a kiadatását követeli Svédországtól, de erről nem a kormány, hanem a bíróságok jogosultak dönteni, és ezt a rendszert nem lehetséges megváltoztatni, már csak azért sem, mert nemzetközi szabályozáson alapul – hívta fel a figyelmet.

Hozzátette: nem szabad hagyni, hogy ez árnyékot vessen a haladásra.

Kristersson emlékeztetett arra, hogy svéd részről számos lépést tettek az ügyben, például megerősítették a terrorizmusellenes jogszabályokat. Értésre adta: felismerték azt is, hogy „a svéd földön végzett egyes tevékenységek veszélyesek lehetnek más országokra nézve, és Törökország a terrorizmustól leginkább szenvedő országok egyike”.

A kormányfő továbbra sem bocsátkozott jóslásba arról, hogy Svédország mikor léphet be a NATO-ba, de utalt arra, hogy tavasszal választásokat tartanak Törökországban, és kérdéses, hogy ezeket megelőzően Ankara állást tud-e foglalni a témában.

Címlapról ajánljuk
Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.

Vérben, vasban küzdöttek a magyar szabadságért – katonaelődeinkről is emlékezzünk meg halottak napján!

Elhunyt őseink, rokonaink, ismerőseink mellett hősi halottainkról is emlékezzünk meg a hét végén – kéri a Honvédelmi Minisztérium. A tárca katonai identitásért felelős miniszteri biztosa az InfoRádióban elmondta: ez a gesztus erősíti a nemzeti összetartozást. Töll László hozzátette: az elmúlt évszázadokban a hazájuk szabadságáért harcoló magyar katonák bajtársai voltak a felmenőinknek, ezért megérdemlik, hogy lerójuk a tiszteletünket előttük a temetőkben vagy az emlékhelyeken. Beszélt a hadisírok gondozásáról és a kutatómunkáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×