Svédország nem teljesíti azokat a követeléseket, amiket Törökország az eddig már alkuban vállalt feltételek mellett kér Stockholm NATO-tagsága jóváhagyása fejében – erről beszélt Ulf Kristersson svéd miniszterelnök egy vasárnapi biztonsági konferencián

A kormányfő úgy fogalmazott: „Törökország megerősítette, hogy megtettük, amit megígértünk, de azt is mondja, hogy olyan dolgokat kér, amiket nem tudunk vagy nem akarunk megadni”. Ulf Kristersson ennek ellenére úgy látja, hogy a törökök végül igent mondanak.

A hagyományosan semleges Svédország – Finnország mellett – tavaly adta be csatlakozási kérelmét az Észak-atlanti Szövetséghez, Oroszország ukrajnai inváziója nyomán. A felvételt az összes tagállamnak jóvá kell hagynia. Míg Magyarországot nyugaton a ratifikálás fékezésével vádolták meg, Törökország többek között a kurd lázadókkal való leszámolásra akarja felhasználni a skandinávok csatlakozását.

Ankara szerint a két ország kurd terrorszervezetek tagjainak ad menedéket, akiknek kiadása az egyik feltétel. Emellett egyértelmű fellépést követel az Európai Unió és az Egyesült Államok által is terrorszervezetnek nyilvánított Kurd Munkáspárt ellen. A PKK akciói és a török erőkkel való összecsapásai az évtizedek során több ezer ember halálát okozták.

Decemberben Svédország legfelsőbb bírósága blokkolta Bülent Kenes török újságíró kiadatását. Őt nem a kurd kapcsolat miatt akarja Ankara, hanem azért, mert a Recep Tayyip Erdogan elnök elleni 2016-os levert puccsban való részvétellel vádolja. A török kormány által bezárt Zaman című lap egykori főszerkesztője kiadatását elutasító svéd bírósági döntés szerint az ellene felhozott egyes vádak nem minősülnek bűncselekménynek Svédországban. Emellett az ügy politikai természete, valamint az újságíró menekültstátusza sem teszi lehetővé a kiadatást – közölte a testület.

A törökök először 33 állítólagos kurd harcos és puccsista kiadatását követelték – jegyezte meg az al-Dzsazíra, de Erdogan török elnök novemberben, amikor Kristersson ellátogatott hozzá, csak Kenest nevezte meg név szerint a kiadandó „terroristák” listájáról. A The Guardian című lap szerint

idővel a kiadatási követelés „nem hivatalos listája” 73 főre bővült.

Előzőleg a törökök, a svédek és a finnek memorandumot írtak alá, amiben a két, tagságra váró ország vállalta, hogy keményebben lép fel – a török megfogalmazás szerinti – terrorszervezetekkel szemben.