eur:
410.89
usd:
392.21
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Recep Tayyip Erdogan török államfő (j) és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök kezet fog az ankarai elnöki palotában tartott sajtótájékoztatójuk végén 2022. november 8-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Necati Savas

Csiki Varga Tamás: a török NATO-ellenállás hosszú távon nem kifizetődő

Törökország technikailag megakaszthatja a svéd és a finn NATO-csatlakozást, de Ankara inkább zsarolási és kommunikációs lehetőséget lát a ratifikáció blokkolásában – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

A svéd és finn NATO-csatlakozással kapcsolatos kételyeket olyan problémákkal kapcsolatban fogalmazta meg Törökország, amelyek a biztonsági percepciójához kapcsolódnak, így például az egyik ilyen nagyon konkrét kifogása a török félnek az volt, hogy az ő álláspontja szerint Svédországból és Finnországból kurd szervezeteket támogatnak – mondta Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa arra a hírre, hogy a svéd miniszterelnök szerint Törökország hozzájárul majd Svédország NATO-csatlakozásához, Stockholm viszont nem tudja majd teljesíteni Ankara minden feltételét.

Mint kiemelte, a svéd és a finn külpolitikának valóban van egy olyan dimenziója, hogy elvben támogatnak különféle oknál fogva demokráciát támogató mozgalmakat, és így a törökországi kurdokat, de a nők helyzetének javítását is, ami értékrend szerint a svéd külpolitikának fontos, és ennek kézzelfogható elemeként évtizedek óta a politikai üldöztetés elől menekülőket befogadja a svéd társadalom, köztük Törökországból menekülőket is, akik között vannak kurdok és vannak törökök is.

"A mostani jelzés a svéd miniszterelnöktől vélhetően arra vonatkozik, hogy azok a török elvárások, miszerint olyanokat adjanak ki, akik svéd állampolgárságot vagy menedékjogot kaptak Svédországban, bármilyen vélt vagy valós török nemzetbiztonsági vagy politikai érdeknek megfelelően, az nem teljesíthető" – mondta a szakember, és hozzátette, állampolgárok vagy menekültstátusszal rendelkező emberek kiadása hiteltelenítené a svéd menekültpolitikát. Csiki Varga Tamás úgy véli,

ilyet szuverén ország nem fogadhat el,

és valószínűleg az alku most arról szól, hogy lehetnek olyan személyek, akiknek a sorsát mérlegre teszik. "Én azt gondolom, hogy állampolgárokat nem fognak átadni. Amit a svédek engedhetnek ilyen szempontból az az, hogy mondjuk törökországi szervezetek támogatását valamilyen formában beszüntetik, megváltoztatják, ellenőrizhetővé teszik" – tette hozzá.

A török kifogás technikailag megakaszthatja a ratifikációt, hiszen ez Törökország szuverén döntése. Ezt azonban a svéd és finn oldal egyrészt egyfajta blöffnek tartja, erős tárgyalópozícióban van Ankara és ezzel próbál élni, viszont tudja, hogy azért törésre vinni egy ilyen nagyságrendű ügy miatt a NATO-n belüli kapcsolatokat vagy az amerikai kapcsolatot nem érdemes. Csiki Varga Tamás szerint inkább másfajta engedményeket próbálnak a törökök kizsarolni a svédektől, így például a 2017 után elrendelt fegyverembargó feloldását.

"Haditechnikában nemcsak a svédektől, hanem az amerikaiaktól is szeretnének elérni ezt-azt a törökök. F16-os vadészgépeket például, amit hosszú ideje letiltottak az amerikaiak" – mondta.

A másik fontos kérdés, hogy júniusban választás lesz Törökországban,

és ezzel az üggyel sok szempontból az erős vezető és a hatékony külpolitika példáját tudja mutatni a török belpolitika a társadalom felé.

"Védi a a nemzetbiztonsági érdekeket, fellép a terrorizmus ellen, terrorizmust támogatók ellen, a külföldi befolyás ellen. Olyan elemeket tud kommunikációban felmutatni, ami ott jól rezonál" – mondta Csiki Varga Tamás, és úgy gondolja, hogy azért biztos szinte mindenki a megegyezésben a NATO-csatlakozás ügyében, mert a júniusi választások után már más ügyekben kellemetlen lehet az, ha akár a saját szövetségeseit fordítja maga ellen, mert az hosszú távon nem kifizetődő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×