Infostart.hu
eur:
380.12
usd:
325.72
bux:
125373.25
2026. március 3. kedd Kornélia
A NATO brüsszeli székházának előcsarnokában egy férfi 2022. november 16-án. A tagországok nagykövetei rendkívüli ülésre gyűltek össze, miután az előző nap feltehetőleg orosz gyártmányú rakéta robbant fel a kelet-lengyelországi Przewodów falu egyik gabonasilójában, és két embert megölt. Az eset Oroszország Ukrajna elleni háborúja alatt történt.
Nyitókép: MTI/AP/Olivier Matthys

NATO-csatlakozás: a svédeknek kicsit elege lett

Svédország biztos abban, hogy Törökország hozzá fog járulni NATO-csatlakozásához, viszont nem fogja tudni teljesíteni Ankara minden feltételét - jelentette ki vasárnap Ulf Kristersson svéd miniszterelnök.

Kristersson egy védelempolitikai agytröszt svédországi konferenciáján arról beszélt: Törökország egyrészt megerősítette, hogy a stockholmi vezetés megtette, amit ígért, másrészt olyan dolgokat követel, "amelyeket nem tudunk, vagy nem kívánunk megadni neki".

Svédország és Finnország tavaly május közepén kérte felvételét a NATO-ba Oroszország ukrajnai háborúja miatt. Törökország egyelőre nem hajlandó ratifikálni a NATO-felvételhez szükséges csatlakozási jegyzőkönyveket. A török vezetés húzódozását azzal indokolja, hogy a két tagjelölt állam "terrorszervezeteket" támogat, mint például a betiltott Kurdisztáni Munkáspártot (PKK).

Június végén már megoldódni látszott a vita. Törökország azonban most úgy véli, hogy különösen Svédország nem tett még eleget a megállapodásnak. Ankara egyebek mellett állítólagos terroristák kiadatását követeli. A török diplomácia december végén nagyon negatív fejleménynek minősítette, hogy a svéd legfelsőbb bíróság megtagadta Bülent Kenes török újságíró kiadatását, akit a török vezetés mások mellett felelőssé tett a 2016-os törökországi puccskísérlet kiterveléséért, és az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muszlim hitszónok támogatójának tart.

Címlapról ajánljuk

Donald Trump: Iránt még nem is kezdtük el igazán keményen ütni, most jön a java

A „nagy hullám még hátravan” az Irán elleni offenzívából Donald Trump amerikai elnök szerint, aki hétfőn a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: „még nem is kezdték el igazán keményen ütni őket”. Az elnök a Fehér Házban is sajtótájékoztatót tartott. Elmondta: „Irán rendelkezett olyan rakétákkal, amelyek képesek voltak eltalálni Európát és a helyi és tengerentúli bázisainkat, és hamarosan olyan rakétákkal is rendelkezett volna, amelyek el tudták volna érni gyönyörű Amerikánkat”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost  – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×