Infostart.hu
eur:
365.35
usd:
310.13
bux:
138538.49
2026. április 16. csütörtök Csongor
Caj Jing-ven tajvani elnök sajtótájékoztatót tart Tajpejben 2022. december 27-én, amelyen bejelentette, hogy a kormány négy hónapról ismét egy évre emeli a kötelező katonai szolgálat időtartamát. Az elnök azzal a fenyegetéssel indokolva a döntést, amelyet Kína jelent Tajvan számára.
Nyitókép: MTI/AP/Vu Huj Csong

Tajvan megtriplázta a sorkatonaság idejét a kínai fenyegetés miatt

A tajvani kormány négy hónapról ismét egy évre emeli a kötelező katonai szolgálat időtartamát – jelentette be a sziget elnöke, azzal a fenyegetéssel indokolva a döntést, amelyet „Kína jelent Tajvan számára”.

Caj Jing-ven elmondta: a sorkatonai szolgálat jelenleg érvényben lévő időtartama már nem készíti fel megfelelően a behívottakat a térség „gyorsan változó helyzetére”.

Tajvan békét akar, de meg kell tudni védenie magát – szögezte le az elnök. Az új rendszer 2024-től lép életbe.

Hozzátette azt is, hogy a döntéssel kapcsolatban az Egyesült Államok – amely bár nem ismeri el Tajvant hivatalosan, a sziget legnagyobb fegyverszállítója – „semmiféle nyomást nem gyakorolt” Tajpejre.

Tajvanon a kormány 2018-ban csökkentette a kötelező katonai szolgálat időtartamát egy évről négy hónapra. A döntés egyik indoka az volt, hogy a hosszú katonai szolgálat miatt a gazdasági szektor nem jut elég munkaerőhöz.

A tajvani védelmi tárca hétfőn bejelentette, hogy Kína 24 óra alatt rekordszámú, 71 katonai repülőgépet küldött Tajvan légterébe, és hét kínai hadihajót is észleltek Tajvan közelében.

Peking és Tajpej között azután újult ki a feszültség, hogy Nancy Pelosi, a washingtoni képviselőház akkori elnöke augusztusban, heves kínai tiltakozás ellenére, látogatást tett a szigeten.

Kína saját területeként tekint Tajvanra, annak ellenére, hogy a kínai kommunisták polgárháborús győzelme, 1949 óta a szigetnek önálló kormánya van.

Címlapról ajánljuk
Oeconomus: sok még az akadály az Ukrajnának szánt óriáshitel előtt

Oeconomus: sok még az akadály az Ukrajnának szánt óriáshitel előtt

Ha nem az orosz jóvátételből fizetik vissza, a tagállamok lesznek felelősek az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelért. Magyarország, Szlovákia és Csehország nem vesz részt benne. Ezt még az Orbán-kormány alkudta ki Brüsszelben, amikor elfogadta a hitelszerződést – azóta viszont „technikai” vétóval akadályozza a folyósítását a „ha nincs olaj, nincs pénz” jegyében.

Alkotmányjogász: korlátozható a kormányfő mandátuma, de visszamenőleg egy fontos jogelvbe ütközne

Magyar Péter, a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje a vasárnapi győzelmi beszédében számos közjogi méltóság lemondását követelte, de azt is bejelentette, hogy kormányával két ciklusban maximalizálnák a kormányfői megbízatást. Az InfoRádió ezek jogi és alkotmányos hátteréről kérdezte Stánicz Péter alkotmányjogászt.
inforadio
ARÉNA
2026.04.16. csütörtök, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Fordulóponthoz érkezett a háború, új hatalom lett Ukrajna legfontosabb szövetségese – Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Fordulóponthoz érkezett a háború, új hatalom lett Ukrajna legfontosabb szövetségese – Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszélt arról egy interjúban, hogy immár nem az Egyesült Államok nyújtja a legtöbb segítséget az ukránoknak. A politikus Berlinben beszélt arról, hogy szerinte Amerikának most nincs ideje az orosz-ukrán háborúval foglalkozni, ezért jelenleg Németország számít a legfontosabb partnernek. Ukrajna védelmi minisztere, Mihajlo Fedorov április 15-én bejelentette, hogy az orosz haderő veszteségei történelmi csúcsot értek el, ezek már meghaladják Oroszország havi mozgósítási kapacitását - tudósított az Euro Maidan Press. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×