eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Az új izraeli parlament, a kneszet törvényhozói az ülésteremben a hivatali eskütételük után Jeruzsálemben 2019. október 3-án. Az előrehozott választásokat  a szeptember 17-én tartották Izraelben.
Nyitókép: MTI/EPA/Atef Szafadi

Már elítéltből is lehet miniszter Izraelben

Az izraeli parlament törvényt módosított hétfőről keddre virradó éjszaka, hogy miniszter lehessen egy adócsalás miatt elítélt politikus. A kneszet megszavazta azt is, hogy ezentúl több miniszter is lehessen egy tárcánál.

A Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet szerint erre azért volt szükség, hogy Arije Deri, a keleti vallásosok Sasz pártjának elnöke és Becalel Szmotrics, a telepesek Vallásos Cionizmus pártjának vezetője elfoglalhassa a koalíciós egyeztetésen kialkudott miniszteri hivatalát.

Az alaptörvény eddigi előírása szerint olyan ember nem lehetett miniszter, akit bíróság elítélt. Ezt a parlament most úgy módosította, hogy a tiltás azokra vonatkozzon, akiket letöltendő szabadságvesztésre ítéltek.

Ez lehetővé teszi, hogy az idén idén adócsalás miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Arije Deri egészségügyi és belügyminiszter legyen Benjámín Netanjáhu új kormányában. Két év múlva, a koalíciós egyezség értelmében, átveszi a pénzügyi tárca irányítását.

Utóbbit Becalel Szmotrics tölti be, aki az éjszakai szavazás eredményeként miniszteri posztot kap a védelmi tárcában is, így ő felügyeli majd az 1967-es elfoglalása óta a védelmi minisztériumhoz tartozó Ciszjordánia közigazgatását.

A múltban már neveztek ki további minisztereket minisztériumokhoz, de pozíciójuk létrehozásához általában speciális, ideiglenes törvényeket alkottak, amelyeket a felelősségi körüket meghatározó kormányrendeletek kísértek – írta a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál.

Arije Deri korábban, 2002-től 22 hónapot töltött börtönben, mert belügyminisztersége idején megvesztegették. A januárban hozott újabb ítéletben a bíró azzal indokolta a felfüggesztett börtönt, mert Deri megígérte: a jövőben távol marad a közélettől és az államkincstártól.

A 120 tagú parlamentben 63-an szavaztak a törvénymódosítás mellett, 55-en ellenezték.

Az ellenzék egész éjjeli parlamenti küzdelme miatt csak reggel elfogadott törvény azonnal hatályba lép. A leendő koalíció ezzel azt próbálja megakadályozni, hogy az alkotmánybíróságként is működő legfelsőbb bíróság érvénytelenítse a jogszabályt.

„A kialakult körülmények nyomán arra utasítottam a hadsereget, hogy készüljön fel az eszkalációra.

Úgy vélem, hogy teljesen kiszámítható az Izraelben bekövetkező eszkaláció a védelmi tárca megosztása és a koherens irányítás hiánya miatt. Sajnálatos, hogy nem veszik észre, vér folyhat majd emiatt, és kár, hogy meg fogjuk fizetni ennek az árát” – jelentette ki a védelmi minisztérium jogköreit megosztó törvény miatt Beni Ganz leköszönő védelmi miniszter.

A centrista Van Jövő (Jes Atíd) párt közleményben tiltakozott az új törvény ellen, amelyet Netanjáhu szélsőséges partnereivel szembeni gyengesége bizonyítékának lát.

A Kormányzás Minőségéért nevű civil szervezet kedd délelőtt beadvánnyal fordult a legfelsőbb bírósághoz a Deri miniszteri hivatalát lehetővé tevő törvény ellen.

Kedd délután ismét összeül a kneszet a „Bengvír-törvény” megszavazására, amely a korábbinál jelentősen nagyobb jogköröket biztosít majd a rendőrség irányítása felett a jobboldali szélsőséges, arabellenes nézeteiről ismert, többször elítélt Itamár Bengvír számára, aki a koalíciós megállapodásban a rendőrséget felügyelő volt belbiztonsági, jelenleg nemzetbiztonsági tárcát fogja vezetni.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×