Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Donald Trump volt amerikai elnök beszél támogatóihoz az Ohio állambeli Delaware-ben tartott nagygyűlésen 2022. április 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/David Maxwell

Beidézik Donald Trumpot a Capitolium ostroma miatt

Donald Trump előző amerikai elnököt is beidézi a 2021. január 6-án, a Capitoliumnál történt zavargásokat vizsgáló képviselőházi bizottság – erről döntött a testület ülésén, amelyen bizonyítékul szolgáló felvételeket hallgattak meg és összegezték a 16 hónapja tartó munkájuk eredményét.

A bizottság demokrata párti elnöke Trump meghallgatásáról azt mondta, hogy ez az amerikai emberek felé elszámoltathatóság kérdése. Bennie Thompson úgy fogalmazott: a volt elnöknek „válaszolnia kell azoknak a millióknak, akiknek a szavazatát megpróbálta kidobni annak érdekében, hogy hatalmon maradhasson”.

A testület republikánus társelnöke, Liz Cheney kijelentette: a bizottság kötelessége, hogy válaszokat követeljen attól az embertől, aki „ezt az egészet mozgásba hozta”.

A tavaly január 6-i capitoliumi zavargásokat vizsgáló kongresszusi bizottságnak ez volt a tizedik és vélhetően az utolsó ülése a novemberi félidős törvényhozási választások előtt. A tervek szerint csak új bizonyítékokat tekintettek volna át, és összegző jelentést terveztek kiadni, ugyanakkor az eredeti napirenden nem szerepelt tanúk beidézéséről szóló voksolás.

A 9 tagú testület 7 demokrata párti és 2 republikánus párti tagból áll. A republikánus tagok Donald Trump párton belüli éles bírálói, Liz Cheney augusztusban a republikánus előválasztáson egy Trump által támogatott jelölttől szenvedett súlyos vereséget, ami után kijelentette, mindent el fog követi annak érdekében, hogy Trump többé a Fehér Ház közelébe se kerüljön.

Az ülésén történtekre reagálva Donald Trump a Fox Digitalnak adott interjúban a bizottságot egy „félrevezető, színlelt és pártos testületnek nevezte, a tevékenységét pedig boszorkányüldözésnek, amelyben két olyan republikánus vesz részt, akiket kidobtak a pártból”.

Az nem derült ki az interjúból, hogy a volt elnök hajlandó-e válaszolni a testület kérdéseire.

A republikánusok közölték, hogy saját jelentést tesznek közzé még idén a vizsgálódásaik alapján, amelyben arra is választ keresnek, hogy a hatóságok és a hírszerzés milyen hibái vezethettek a 2021. január 6-i történésekhez. A Fox News hírcsatorna összeállítása szerint a republikánusok azzal érvelnek, hogy a képviselőház demokrata párti elnökének, Nancy Pelosinak elegendő információ volt a birtokában arról, hogy a tüntetések feszültté válhatnak, mégsem intézkedett a Capitolium védelmének megerősítéséről.

Tavaly január 6-án az Egyesült Államok törvényhozásának épületébe, a Capitoliumba feldühödött tüntetők törtek be, ahol komoly károkat okoztak, a zavargások során öt ember vesztette életét, köztük egy rendőr. Jóval több mint 100-an megsérültek, akik közül 138-an a rendfenntartó erők tagjai voltak.

A zavargások előtt Donald Trump hívására több tízezer támogatója gyűlt össze Washington belvárosában, hogy tiltakozzanak a szerintük meghamisított elnökválasztás eredménye ellen. A tüntetők egy nagyobb, radikális csoportja a nagygyűlés után vonult a Capitoliumhoz, ahol az események erőszakba torkolltak. A képviselőházi bizottság a pontos történtek felderítésére és a politikai felelősök megnevezésére, elsősorban Donald Trump felelősségének megállapítására alakult. A zavargásokban részt vevők közül majdnem 800 ember ellen emeltek vádat a hatóságok, és többeket letartóztattak.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×