A brit Financial Times szerint az eurózóna a koronavírus-járvány tetőzése óta a legsúlyosabb gazdasági beszűkülést produkálta az elmúlt hetekben, amit az energiaárak radikális megugrása és nyomában az infláció elszabadulása, valamint a kereslet visszaesése és vele termelői oldalon az eladatlan készletek jelentős megnövekedése együttesen produkált.

Az utóbbi kapcsán a brit lap idézte az S&P Global jelentését arról, hogy a raktáron maradt – előállításával jelentős, megtérülésre váró költséget generált, eladatlanul közvetlen jövedelmet nem hozó, viszont tárolásával további kiadásokat produkáló – késztermékek aránya mára már a legnagyobb a legutóbbi negyedszázadban.

A brit lap az eset kapcsán megjegyezte, hogy a Reuters rendszeresen közli vezető gazdasági szakemberek összesített előrejelzését a makrogazdasági folyamatok várható alakulásáról, és ebben a közelmúltban voltaképpen a jelenleginél is nagyobb leállást valószínűsítettek, a helyzet tehát lehetne akár rosszabb is. Ám ez mit sem enyhít azon, hogy Németország a napokban az elmúlt két év legjelentősebb lanyhulását jelentette az üzleti folyamatokban, miközben ezzel egyidőben a francia gazdaság 18 hónap óta az első jelentősebb leállást éli meg.

Mindez a már idézett S&P Global makrogazdasági elemző műhely szerint azt is jelenti, hogy

augusztusra a szolgáltatásoknak a járványkorlátozások megszűnte után tapasztalt újjáéledése semmivé lett, miközben a termelői ágazatok sem tudnak rendesen beindulni.

Az idegenforgalom és a vendéglátás látványosan erőre kapott ugyan a két év óta első, járványkorlátozásoktól mentes nyáron, de ennek hozadékát láthatóan a vállalkozások nagyrészénél felemészti a beszerzési költségek brutális megugrása, mindenekelőtt az energiaszektorban.

A német gazdasági mutatók a második negyedévben még talán képesek lesznek valamennyi növekedést jelezni, de a harmadik és jó eséllyel a negyedik negyedévben visszaesésre kell számítani – idézte a brit üzleti lap szakértők előrejelzését.

Mindezt a pénzpiaci reagálás is azonnal visszajelezte, midőn e hét elejére a piaci jegyzések mélypontra küldték az eurót: az unió közös pénze hétfőn egy nap alatt 1 százalékos zuhanást produkált, amivel aznapra az egyik legrosszabbul szereplő valutává vált.

A brit lap idézte ennek kapcsán Kit Juckes-t, a Société Générale stratégiai elemzőjét, aki emlékeztetett, hogy az euró az elmúlt hónapokban egyszer már lecsúszott a dollár szintjére, de abból még sikerült visszakapaszkodnia. Most azonban

a dollár erősödése és az európai gazdasági kilátások egyre borúsabb összképe együttesen újból lenyomták az unió pénzét.

A Financial Times egy másik elemzése megjegyezte, hogy ugyanaznap, amikor az euró nagyot zuhant, a földgáz világpiaci referenciaára (TTF gázár) kilówattóránként 292,50 euróra ugrott, ami 10 százalékos növekedés, és bár a nap végére ez valamelyest visszacsúszott, 278 euróig, az árnövekedés összességében így is jelentős.

Az európai gázár a szakértők szerint már a tizennégyszerese az elmúlt évtized átlagárának, és elemzők arra számítanak, hogy mindez üzletágakat és régiókat hozhat rövid időn belül nehezen kezelhető helyzetbe. További olaj lehet a tűzre, hogy az idei télre sokak által félt gázhiány felvásárlásokra ösztökélhet, ami viszont értelemszerűen még feljebb hajthatja az árakat.

Mindezek fényében aligha meglepő, hogy a Gazprom napokba tett bejelentése az Északi Áramlat-1 szeptember elején várható újabb „karbantartási” leállásáról csak a negatív piaci várakozásokat erősített még tovább. A Financial Times idézte az Energy Aspects vezető munkatársát, James Waddellt, aki úgy vélte, hogy növekvő a félelem, hogy az efajta orosz leállások ismétlődni, esetleg állandósulni fognak.

A szakértő szerint hacsak a kormányok nem tesznek további határozott lépéseket a várható energiafogyasztás korlátozására, akkor

további extrém árnövekedésre kell még számítani.

A nemzetközi sajtó ennek kapcsán fel is kapta Alexander De Croo belga miniszterelnök azon hétfői kijelentését, miszerint Európának “legalább tíz nehéz télre” kell még számítania, mielőtt a helyzet ténylegesen ellenőrizhetővé válik.

A Financial Times szerint az ijedtség foka és lehetséges következménye – például az Oroszországgal szembeni európai egységfront kikezdésében – bizonyos fokig máris mérhető azon, hogy a napokban kinevezett új ügyvezető bolgár kormány bejelentette: fel kívánja újítani a kétoldalú tárgyalásokat az orosz Gazprommal a bolgár gázellátás biztosításáról.