Infostart.hu
eur:
383.37
usd:
329.44
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Annalena Baerbock, a Szövetség 90/Zöldek társelnöke a pártszövetség hamvazószerdai rendezvényén Landshutban 2019. március 6-án. A politikai hamvazószerdának is nevezett napon a német pártok képviselői találkoznak a támogatóikkal és beszédeket mondanak.
Nyitókép: MTI/EPA/Daniel Kopatsch

Visszasírja Angela Merkelt Törökország

Jelek szerint új, az eddiginél feszültebb korszak kezdődött a német-török kapcsolatokban.

A zöld párti német külügyminiszter, Annalena Baerbock eddig is híres volt szókimondásáról. Múlt heti isztambuli látogatása során Ankarával szemben nyíltan kiállt Athén mellett. A miniszter elutasította az égei-tengeri görög szigetekkel kapcsolatos török területi igényeket, hangsúlyozva, hogy Törökországnak tiszteletben kell tartania Görögország szuverenitását.

Török partnere, Mevlüt Cavusoglu nem maradt adós a hasonlóan éles válasszal, és azzal vádolta Németországot, hogy elvesztette pártatlan közvetítői szerepét Athén és Ankara között. Cavusoglu szerint nem szabad, hogy harmadik országok - köztük Németország is - provokációs, illetve propagandaeszközzé váljanak Görögország, valamint a ciprusi görögök kezében.

A török külügyminiszter a közös sajtóértekezleten egyenesen úgy értékelte:

az Angela Merkel vezette korábbi német kormány idején még minden sokkal jobb volt.

A négyszemközti beszélgetésen elhangzottakat a két miniszter a sajtó képviselői előtt teregette ki.

Baerbock felrótta a török ellenzékiek bebörtönzését, óvott Ankara észak-szíriai katonai beavatkozásától, és abszurdnak nevezte a török-görög szigetvitát.

Cavusoglu pedig mindenekelőtt rasszizmussal és iszlámellenességgel vádolta Németországot.

A ZDF német közszolgálati televízió a látogatással kapcsolatos elemzésében arra mutatott rá, hogy Annalena Baerbock külügyminisztersége óta nem csupán a hangnem és a stílus változott meg, hanem a súlypontok is mások lettek.

Baerbock külföldi látogatásai során rendszerint nem csupán a kormány, hanem az ellenzék, illetve a civil szervezetek képviselőivel is találkozik.

A környezetvédelem, a menekültügy, az emberi jogok és a nők támogatása az általa leginkább felkarolt témák közé tartozik.

Mindenesetre isztambuli látogatása aligha járult hozzá a két ország közötti kapcsolatok javításához.

Erre utal az is, hogy a németországi török közösség aggodalmát fejezte ki a két külügyminiszter közötti éles vita miatt. A csaknem hárommilliós közösség vezetője úgy értékelte, hogy a két miniszter nem volt tekintettel a diplomácia íratlan szabályaira, és mindketten inkább belpolitikai üzeneteket fogalmaztak meg. Egyidejűleg reményét fejezte ki, hogy a kialakult feszültséget nem a Németországban élő török származású lakosság sínyli meg.

Címlapról ajánljuk
Elemző: Donald Trump azért lett dühös, mert a britek lavíroznak, a spanyolok meg már-már cinikusak

Elemző: Donald Trump azért lett dühös, mert a britek lavíroznak, a spanyolok meg már-már cinikusak

Donald Trump amerikai elnök azzal fenyegette meg Spanyolországot, hogy megszakít velük minden kereskedelmi kapcsolatot, mert az ország nem engedte az amerikai légierőnek, hogy a bázisait használja az Irán elleni művelethez. Nagy-Britannia sem hagyta, hogy a támadáshoz igénybe vegyék az Indiai-óceánon található támaszpontját. Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője világított rá a helyzet hátterére.

Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről

Az orosz elnöknek nem dolga, hogyan jut el az orosz olaj Magyarországra, megvannak a céljai, elérésükig nem fejezi be az ukrajnai háborút – mondta egy tévéinterjúban Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint az ukrán követeléseket erőből le kell verni.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×