Infostart.hu
eur:
381.54
usd:
327.45
bux:
109282.82
2025. december 5. péntek Vilma
Aleksandar Vucic szerb államfő, a Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke beszél támogatóihoz az előrehozott parlamenti választás, valamint elnökválasztás utáni eredményvárón Belgrádban 2022. április 3-án. Vucic szerezte meg a voksok körülbelül 60 százalékát pártja saját megfigyelőinek adatai szerint, így már az első fordulóban megnyerte a választást, és újabb öt évig maradhat a nyugat-balkáni ország köztársasági elnöke, míg az előrehozott parlamenti választáson az általa vezetett Szerb Haladó Párt (SNS) szerezte meg a voksok többségét, és alakíthat ismét kormányt.
Nyitókép: MTI/EPA/Andrej Cukic

16 frakciós parlament alakult Szerbiában

Ilyen viszonyok közt kellene képviselnie a magyar érdekeket a Vajdasági Magyar Szövetségnek.

Megalakult az új szerb parlament hétfőn Belgrádban, miután hitelesítették a képviselők mandátumát, ám a házelnököt és helyetteseit csak kedden választják meg.

Az új összetételű törvényhozásban a 250 helyből 120 jutott a legnagyobb szerb pártnak, az Aleksandar Vucic vezette Szerb Haladó Pártnak (SNS). Ez 68-cal kevesebb, mint az előző ciklusban volt, és ezzel a párt elveszítette kétharmados többségét.

Az ellenzéki Együtt Szerbia Győzelméért nevű lista 38 képviselővel rendelkezik, míg a Szerbiai Szocialista Pártnak (SPS) 31 politikusa került be a törvényhozásba. A Remény koalíciónak 15, a Muszáj koalíciónak 13, a Fogadalomtevők Szerb Párjának, valamint a Dveri Mozgalomnak pedig 10-10 mandátuma van.

A szerb pártok mellett öt kisebbségi párt is bekerült a parlamentbe. Az albán kisebbségnek egy, a horvát kisebbségnek kettő, a bosnyák kisebbség egyik pártjának kettő, a másiknak pedig három képviselője került be a törvényhozásba. A Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) öt politikusa ülhetett be a parlamenti patkóba. A legnagyobb délvidéki magyar párt két évvel ezelőtt kilenc mandátumot szerzett.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője az alakuló ülést követően az MTI-nek azt mondta, soha ilyen sok frakciója nem volt még a szerbiai képviselőháznak. A parlamentben több mint 40 párt összesen 16 frakciót alakított. "Ebben a tengerben kell érvényre juttatni a magyar érdekeket" - húzta alá.

A VMSZ frakcióvezetője rámutatott: a párt politikusai arra készülnek, hogy láthatóak és kitartóak legyenek, homlokterükben pedig továbbra is a vajdasági magyarság számára fontos ügyek szerepelnek, valamint kiemelt figyelmet fordítanak az illegális bevándorlás elleni küzdelemre is. "Követelni fogjuk, hogy az állami szervek erőteljesebben lépjenek fel a migránsok ellen, őrizzék az ország déli határát, és garantálják a helyi lakosság biztonságát" - húzta alá.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy mely pártok kerülnek be a kormányba, Aleksandar Vucic államfő - aki egyben a Szerb Haladó Párt elnöke - viszont többször is arról beszélt, hogy a nemzeti kisebbségekkel együtt szeretne kormányt alakítani. Sajtóinformációk szerint a kormánykoalícióba ezúttal is bekerül a Vajdasági Magyar Szövetség, valamint az Ivica Dacic vezette Szerbiai Szocialista Párt, amely 2012 óta közösen vezeti az országot a Szerb Haladó Párttal.

A szerbiai alkotmány értelmében a kormánynak a parlament megalakulását követően legfeljebb 90 napon belül meg kell alakulnia, ám Aleksandar Vucic a legutóbb közölte: az új kabinet várhatóan augusztus közepéig feláll, habár köztársasági elnökként eddig még senkit nem bízott meg kormányalakítással. A sajtóban megjelent információk szerint azonban az új miniszterelnök Sinisa Mali eddigi pénzügyminiszter lehet.

Szerbiában április 3-án tartottak előrehozott parlamenti választást, ám a számtalan szabálytalanság miatt egyik szavazóhelyen ötször kellett megismételni a voksolást, így a választási folyamat csak július elején tudott lezárulni.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
Esik a magyar bankok nyeresége: mekkora a baj?

Esik a magyar bankok nyeresége: mekkora a baj?

Szinte kereken 1200 milliárd forint adózás utáni nyereséget ért el a bankszektor az első három negyedévben, ami 16%-kal marad el az egy évvel korábbi rekordtól.  Ez még tűrhető, 13,6%-os tőkearányos megtérülést jelent, ám az osztalékbevételek nélkül már csak 8,1%-nak felel meg. A különadók év eleji elszámolása miatt a teljes éves megtérülés várhatóan magasabb lesz ennél, ám az extraprofitadó váratlan megemelése jövőre 2 százalékponttal ronthatja. Bár a kamatjövedelem még mindig csökkenő pályán van, most már nem ez mozgatja elsősorban az eredményszámokat, hanem a működési költségek 20%-os elszállása, amiből a különadók mellett például az informatikai költések is jócskán kiveszik a részüket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×