Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Kovács Elvira a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke előadást tart a XV. Vajdasági Szabadegyetem megnyitóján az észak-bácskai Kishegyesen 2017. július 5-én.
Nyitókép: MTI/Molnár Edvárd

Vajdasági magyar alelnök a szerb parlamentben

A Vajdasági Magyar Szövetség politikusát, Kovács Elvirát választották meg a szerb parlament egyik alelnökének a parlament alakuló ülésének második napján, kedden Belgrádban.

Kovács Elvira a 2020-as parlamenti választásokat követően is a parlament egyik alelnöke volt.

Az egész napon át tartó, sértegetésektől és személyeskedéstől sem mentes vita után az új házelnök Vladimir Orlic, a Szerb Haladó Párt képviselője lett, aki az előző megbízatási időszakban szintén a képviselőház egyik alelnöke volt.

Az új összetételű törvényhozásban a 250 helyből 120 jutott a legnagyobb szerb pártnak, az Aleksandar Vucic vezette Szerb Haladó Pártnak (SNS). Az ellenzéki Együtt Szerbia Győzelméért nevű lista 38 képviselővel rendelkezik, míg a Szerbiai Szocialista Pártnak (SPS) 31 politikusa került be a parlamentbe. A Remény koalíciónak 15, a Muszáj koalíciónak 13, a Fogadalomtevők Szerb Párjának, valamint a Dveri Mozgalomnak pedig 10-10 mandátuma van. A szerb pártok mellett öt kisebbségi párt is bekerült a parlamentbe. Az albán kisebbségnek egy, a horvát kisebbségnek kettő, a bosnyák kisebbség egyik pártjának kettő, a másiknak pedig három képviselője került be a törvényhozásba. A Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) öt politikusa ülhetett be a parlamentbe.

A parlamentbe bekerült 12 választási listán több mint negyven párt szerepel, egyes koalíciók pedig már az alakuló ülésen felbomlottak, és az ülés második napján 15 frakció jött létre. A számos politikai szereplő miatt a korábban megszokott helyett ezúttal hét alelnöke lett a parlamentnek.

A szerb alkotmány értelmében a kormánynak a parlament megalakulását követően legfeljebb 90 napon belül meg kell alakulnia, ami azt jelenti, hogy a kabinetnek a legkésőbb október 30-ig fel kell állnia. Egyelőre azonban nem lehet tudni, mely pártok kerülnek be a kormánykoalícióba, és a köztársasági elnök még senkit sem bízott meg a kormányalakítással.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×