Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma
Donald Trump republikánus párti amerikai elnök támogatóinak egy csoportja megostromolja az amerikai törvényhozás washingtoni épületét, a Capitoliumot 2021. január 6-án, amikor a kongresszus két háza összeült, hogy hivatalosan is véglegesítse a demokrata párti jelölt, Joe Biden győzelmét hozó november 3-i elnökválasztás eredményét.
Nyitókép: MTI/FR159526 AP/Jose Luis Magana

Tanúvallomások: Trump 187 percig tétlenül figyelte a Capitolium ostromát

Donald Trump előző amerikai elnök 187 percig tétlenül figyelte, ahogy a hívei előtt elmondott, gyújtó hangvételű beszéde után az emberek megrohamozzák az amerikai törvényhozás székhelyét, pedig megállíthatta volna az eseményeket – mondták szemtanúk a Capitolium elleni támadás kivizsgálására létrehozott kongresszusi különbizottság legutóbbi meghallgatásán helyi idő szerint csütörtökön.

Trump az étkezőasztalnál ült, és a televíziót nézte, ahol élőben közvetítették a tavaly január 6-ai eseményeket, miközben gyermekei és legközelebbi tanácsadói is hiába kérték, hogy vessen véget az erőszaknak – mondta el Elaine Luria demokrata képviselő.

„Azonnal el kell ítélnie ezt a hülyeséget” – írta Trump legidősebb fia Mark Meadowsnak, a Fehér Ház akkori kabinetfőnökének, hozzátéve, hogy apja teljes eddigi munkája veszhet kárba, ha rosszabb lesz a helyzet. Az akkori elnök végül

187 perccel később reagált, és egy videoüzenetben arra kérte az embereket, hogy térjenek haza.

A Capitolium ostromában öten meghaltak és sokan megsebesültek, köztük legalább 140 rendőr. Az események miatt késett Joe Biden elnök választási győzelmének hitelesítése. A zavargásokban résztvevők nagy része – miként Donald Trump is – nem ismerte el a republikánus elnök választási vereségét, és csalást emlegetve azt követelte, hogy ne hitelesítsék a választási eredményt.

A támadás ügyében eddig

több mint 850 ember ellen emeltek vádat, és 325 beismerő vallomás született.

Adam Kinzinger, a különbizottság egyik republikánus képviselője szerint Trumpnak egyáltalán nem állt érdekében megfékezni a feldühödött embereket. „A tömeg meg akarta valósítani Trump elnök úr céljait, persze, hogy nem lépett közbe” – jegyezte meg.

Matthew Pottinger, Trump nemzetbiztonsági tanácsadójának egyik helyettese, valamint Sarah Matthews, a sajtófőnök helyettese is szemtanúja volt az eseményeknek. A támadást követő órákban mindketten felmondtak. Utóbbi a meghallgatáson megjegyezte: ha az elnök bármit is akart volna mondani, azonnal megtehette volna, hiszen percek alatt össze tudták volna csődíteni a sajtót.

A meghallgatások szeptemberben folytatódnak. A hét demokrata párti és két republikánus képviselőből álló különbizottság egy éve vizsgálódik a támadás ügyében, és eddig több mint ezer tanút hallgatott meg, illetve több tízezer dokumentumot gyűjtött össze.

Trump továbbra is népszerű a republikánus szavazók körében, és fontolgatja, hogy 2024-ben újraindul az elnökválasztáson. A politikus tagadja felelősségét a 2021. január 6-ai eseményekért, és továbbra is azt állítja: széleskörű választási csalás miatt szenvedett vereséget a 2020-as elnökválasztáson.

Ugyanakkor egy felmérés szerint a különbizottsági meghallgatások kezdete óta a republikánusok között nőtt azok aránya, akik úgy gondolják: Trumpot legalább részleges felelősség terheli a támadás miatt.

Címlapról ajánljuk

Női frakcióvezetője lesz a kormánypártnak

A Pest megyei 3-as számú egyéni választókerületben Menczer Tamással, a Fidesz kommunikációs vezetőjével és másokkal szemben nagy fölénnyel győztes politikus kerül a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező képviselőcsoport élére. Eddig a fővárosi frakció vezetőjeként tevékenykedett Bujdosó Andrea.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Hógyárak és adatközpontok a hegyen: high-tech sípályák menthetik meg a klímaváltozástól az alpesi síelést

Hógyárak és adatközpontok a hegyen: high-tech sípályák menthetik meg a klímaváltozástól az alpesi síelést

Egyre több alpesi síterep kerül veszélybe a klímaváltozás miatt, rövidül a szezon, csökken a természetes hó, és már ma is akadnak helyek, ahol egy-egy tél teljesen kiesik. Miközben a kisebb, alacsonyabban fekvő pályák közül több már feladta a küzdelmet, a magashegyi régiók egyre inkább technológiával próbálnak túlélni: adatvezérelt hógazdálkodás, szenzorok és ipari vezérlőrendszerek segítik, hogy kevesebb vízből és energiából is fenntartható maradjon a síelés. A tét nagy, hiszen egy több milliárd eurós iparág jövője dőlhet el azon, hogy a digitalizáció mennyire tudja ellensúlyozni a hóhiányt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×