Infostart.hu
eur:
399.54
usd:
340.51
bux:
99882.09
2025. július 10. csütörtök Amália
Donald Trump republikánus párti amerikai elnök támogatóinak egy csoportja megostromolja az amerikai törvényhozás washingtoni épületét, a Capitoliumot 2021. január 6-án, amikor a kongresszus két háza összeült, hogy hivatalosan is véglegesítse a demokrata párti jelölt, Joe Biden győzelmét hozó november 3-i elnökválasztás eredményét.
Nyitókép: MTI/FR159526 AP/Jose Luis Magana

Tanúvallomások: Trump 187 percig tétlenül figyelte a Capitolium ostromát

Donald Trump előző amerikai elnök 187 percig tétlenül figyelte, ahogy a hívei előtt elmondott, gyújtó hangvételű beszéde után az emberek megrohamozzák az amerikai törvényhozás székhelyét, pedig megállíthatta volna az eseményeket – mondták szemtanúk a Capitolium elleni támadás kivizsgálására létrehozott kongresszusi különbizottság legutóbbi meghallgatásán helyi idő szerint csütörtökön.

Trump az étkezőasztalnál ült, és a televíziót nézte, ahol élőben közvetítették a tavaly január 6-ai eseményeket, miközben gyermekei és legközelebbi tanácsadói is hiába kérték, hogy vessen véget az erőszaknak – mondta el Elaine Luria demokrata képviselő.

„Azonnal el kell ítélnie ezt a hülyeséget” – írta Trump legidősebb fia Mark Meadowsnak, a Fehér Ház akkori kabinetfőnökének, hozzátéve, hogy apja teljes eddigi munkája veszhet kárba, ha rosszabb lesz a helyzet. Az akkori elnök végül

187 perccel később reagált, és egy videoüzenetben arra kérte az embereket, hogy térjenek haza.

A Capitolium ostromában öten meghaltak és sokan megsebesültek, köztük legalább 140 rendőr. Az események miatt késett Joe Biden elnök választási győzelmének hitelesítése. A zavargásokban résztvevők nagy része – miként Donald Trump is – nem ismerte el a republikánus elnök választási vereségét, és csalást emlegetve azt követelte, hogy ne hitelesítsék a választási eredményt.

A támadás ügyében eddig

több mint 850 ember ellen emeltek vádat, és 325 beismerő vallomás született.

Adam Kinzinger, a különbizottság egyik republikánus képviselője szerint Trumpnak egyáltalán nem állt érdekében megfékezni a feldühödött embereket. „A tömeg meg akarta valósítani Trump elnök úr céljait, persze, hogy nem lépett közbe” – jegyezte meg.

Matthew Pottinger, Trump nemzetbiztonsági tanácsadójának egyik helyettese, valamint Sarah Matthews, a sajtófőnök helyettese is szemtanúja volt az eseményeknek. A támadást követő órákban mindketten felmondtak. Utóbbi a meghallgatáson megjegyezte: ha az elnök bármit is akart volna mondani, azonnal megtehette volna, hiszen percek alatt össze tudták volna csődíteni a sajtót.

A meghallgatások szeptemberben folytatódnak. A hét demokrata párti és két republikánus képviselőből álló különbizottság egy éve vizsgálódik a támadás ügyében, és eddig több mint ezer tanút hallgatott meg, illetve több tízezer dokumentumot gyűjtött össze.

Trump továbbra is népszerű a republikánus szavazók körében, és fontolgatja, hogy 2024-ben újraindul az elnökválasztáson. A politikus tagadja felelősségét a 2021. január 6-ai eseményekért, és továbbra is azt állítja: széleskörű választási csalás miatt szenvedett vereséget a 2020-as elnökválasztáson.

Ugyanakkor egy felmérés szerint a különbizottsági meghallgatások kezdete óta a republikánusok között nőtt azok aránya, akik úgy gondolják: Trumpot legalább részleges felelősség terheli a támadás miatt.

Címlapról ajánljuk
Drasztikusan nőtt a vízfelhasználás, ezzel nem bírnak a közműszolgáltatók

Drasztikusan nőtt a vízfelhasználás, ezzel nem bírnak a közműszolgáltatók

A víziközművek állapota korszerűtlen, a hálózatok nagy része az élettartamának a vége felé jár – mondta az InfoRádióban a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke. Kurdi Viktor kiemelte, hogy 200-250 milliárd forint kellene évente ahhoz, hogy látható javulást eredményezzen a közműhálózat fejlesztése, ami ugyanakkor több mint tíz évet is igénybe vehet.

Demkó Attila: a szamurájkard helyett húsklopfolóval támad Oroszország

Ha majd Vlagyimir Putyin el tudja adni otthon a fegyverszünetet, akkor lesz. Azt tartom a legvalószínűbb forgatókönyvnek, hogy ez az év vége felé, vagy a jövő év első felében történhet meg – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Demkó Attila. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet programvezetője beszélt az orosz–ukrán háború állásáról, Donald Trump szerepéről és Európa valós veszélyeztetettségéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.10. csütörtök, 18:00
Pesztericz-Kalas Vivien
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet főreferense
Újra mennek amerikai fegyverek Ukrajnába, támadás érte Kijevet – Háborús híreink csütörtökön

Újra mennek amerikai fegyverek Ukrajnába, támadás érte Kijevet – Háborús híreink csütörtökön

Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, fontolóra veszi Patriot légvédelmi rakéták küldését Ukrajnának. Korábban arról szóltak a hírek, hogy Pete Hegseth egyedi döntéssel leállította az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányok egy részét, köztük a Patriot rakétákét, de Trump már napokkal ezelőtt felvetette, hogy Kijevnek szüksége van ezekre az önvédelemhez. Két amerikai tisztviselő a Reutersnek azt mondta, 155 mm-es tüzérségi lőszerek, illetve GMLRS-rakéták szállítása már újraindult Ukrajnának. Csütörtökre virradóra Oroszország újra drón- és rakétatámadást hajtott végre Ukrajna ellen, Kijevben két ember életét vesztette.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×