Infostart.hu
eur:
364.37
usd:
310.9
bux:
133168.5
2026. április 27. hétfő Zita
Megsemmisült orosz páncélozott harci járművek a Kijev közelében lévő és az ukrán hadsereg által visszafoglalt Dmitrivkában 2022. április 23-án.
Nyitókép: MTI/AP/Efrem Lukackij

Már most nagyobb lehet az oroszok vérvesztesége, mint az afgán háború tíz éve alatt, sőt

Jelenleg nem lát esélyt egy Vlagyimir Putyin–Volodimir Zelenszkij találkozóra Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője.

Bendarzsevszkij Anton szerint azért sincs realitása jelenleg egy orosz–ukrán elnöki találkozónak, de még egy alacsonyabb szintűnek sem, mert Oroszország még nem ért el olyan eredményeket, amivel elégedett lehetne, és amit demonstrálni lehetne az orosz lakosság számára, tehát egy Ukrajnával kötött megállapodás most egyenlő lenne a vereséggel.

A posztszovjet térség szakértője emlékeztetett, az oroszok átcsoportosították az erőiket, mindent feltéve arra, hogy legalább a Donbaszt elfoglalják, így legfeljebb azt követően kerülhet sor a tárgyalásokra. Mindeközben az ukránok viszont stratégiai-taktikai sikereket értek el – gondolva mondjuk arra, hogy elűzték a támadókat Kijev térségéből, sőt, visszafoglalták a harkivi régiót –, emiatt pedig nyeregben érzik magukat, azt gondolva, hogy sikerülhet visszavonásra kényszeríteniük más területeken is az oroszokat, és ezért nem ülnek le tárgyalni – fejtette ki a szakértő.

Az orosz veszteségeket illetően Bendarzsevszkij Anton azt mondta, hogy a pontos számok legfeljebb a háború lezárulta után lesznek megismerhetők, a most napvilágot látott adatok pedig pusztán becslések. Az ukránok számításai ugyanis azon alapulnak, hogy ha egy ellentámadás során mondjuk megsemmisítenek egy tankot, akkor annak a feltétezett négy-öt fős legénysége is életét veszíti. Így áll össze tehát az a szám, amit az ukrán erők minden nap frissítenek – magyarázta. Az aktuális ukrán adatok szerint egyébként legalább 29 ezer orosz katona veszett már oda az ostromban. Bendarzsevszkij Anton szerint nyilván ez felülbecsülés, hiszen minden támadásnak lehetnek túlélői, és nem is biztos, hogy úgy semmisül meg egy egység, mint ahogyan arról beszámol az ukrán vezetés. Tehát ezeket az ukrán jelentéseket óvatosan kell kezelni.

Hozzátette: a brit hírszerzés konzervatív számításai legalább 20 ezer orosz katonai áldozatról szólnak. Összehasonlításképp: a szovjetek által indított, több mint tíz évig tartó afganisztáni háborúban – a mérsékeltebb számok alapján – 15 ezer orosz veszíthette életét, tehát a mostani orosz–ukrán háború három hónapja során már most jóval több lehet az orosz katonai veszteség. A posztszovjet térség szakértője megjegyezte, Oroszország az első csecsen háborúban (kétszer futottak ugyanis neki Csecsenföldnek) az óvatos becslések szerint 5 ezer katonát veszített, tehát

a csecsen és afgán konfliktus együtt is kisebb véráldozattal járt számukra, mint a három hónapja zajló Ukrajna elleni háború.

Eközben persze a másik oldal veszteségei is nagyon magasak lehetnek, bár Ukrajna még nem közölt számokat a saját katonai áldozatai illetően – tette hozzá Bendarzsevszkij Anton. Igaz, a napokban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tett egy becslést úgy fogalmazva, hogy csak a keleti fronton napi szinten legalább száz ukrán katona veszíti életét. De az államok ilyen esetben hajlamosak arra, hogy a saját számaikat alul-, míg az ellenfeleikét felülbecsüljék, tehát valószínűleg jóval magasabbak az ukrán áldozatok is – emlékeztetett a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×