Második szakaszába lépett az orosz–ukrán háború – mondta kérdésünkre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa. Csiki-Varga Tamás szerint az orosz haderő elérte jelenlegi képességeinek a határát, ezért megkezdte csapatai átszervezését.

„A háború a második szakaszába lépett azzal a fejleménnyel, amit az elmúlt napokban láttunk részben az orosz bejelentéssel, részben pedig a hadműveleti helyzettel kapcsolatban” – mondta Csiki-Varga Tamás.

A Kijev környéki műveletek lelassulása szerinte egyértelművé tette az elmúlt 10-12 napban, hogy nem tudják az ostromgyűrűt kialakítani.

„A fejleményeket én elsősorban narratívának értékelem, illetve az orosz haderő jelenlegi képességeinek a határának az elérésének. Az a művelet, amit Oroszország megkezdett, láthatóan nem ebbe az irányba haladt volna az első néhány napban és utána sem.

Az ukrán ellenállás kellően erős, kemény volt, elég orosz élő erőt és technikai eszközt felőrölt ahhoz, hogy a támadók ezt a több fronton zajló háborút ne tudják sikeresen folytatni”

– mondta a szakértő.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz személyi állományt rotálni kell öt hét háborúzás után, át kell rendezni és frissíteni kell az embereket és a haditechnikai eszközöket is.

„Oroszország területeiről a hetvenes-nyolcvanas-kilencvenes évek haditechnikai eszközeit folyamatosan szállítják Ukrajna szomszédságába.

Oroszország elhúzódó konfliktusra készül.

A személyi állomány rotálása abból a szempontból fontos, hogy az áprilisban történik meg Oroszországon belül a következő sorköteles állomány behívása, ez

134 500 sorkötelest jelent július 15-ig.

A fő kérdés az, hogy Oroszország a most sorállományú haderőként kiképzetteket, tehát az előző rotációt elbocsátja, hazaengedi-e vagy pedig be kívánja követni őket a frontokon” – mutatott rá Csiki-Varga Tamás.

Észszerű lépésnek tartja a frontok számának csökkentését orosz részről, vagyis Kijevnél, ahol vélhetően nagy sikert nem tudnának elérni, nem erőltetik a harcot, viszont szerinte nem mondhatjuk azt, hogy egyik napról a másikra feladták volna vagy kivonultak volna, hiszen továbbra is heves harcokról és Kijev, illetve Csernyihiv lövetéséről érkeznek a beszámolók.

„Oroszország esetében nem totális háborúról van szó, hiszen az egész területfoglalási cél nem Oroszország létéről szól, hanem arról, hogy Vlagyimir Putyin elnök revíziós elképzeléseit, az Ukrajnával szembeni terveit érvényre tudják juttatni. Meglepő tapasztalat volt az orosz katonai és politikai vezetésnek, hogy azt az akkor nem várt sikert, amit 2014-ben láttunk,

a Krím kis zöld emberkékkel történő elfoglalását, a hibridháború első sikeres példáját nem tudták most reprodukálni”

– szögezte le.

Márpedig a háború első napjai alapján az volt a terv szerinte.

• A korlátozott orosz kapacitások,
• a „nem túl izmos módon előkészített haditervek”,
• a harcok lefolyása

mind arról árulkodtak, hogy sokkal könnyebb, gyorsabb és eredményesebb konfliktusban reménykedtek.

Ennek megfelelően újratervezés zajlik. Csiki-Varga Tamás úgy látja, nem lehet mondani, hogy orosz részről sikertelen lett volna eddig a háború a hazai közönség számára, más kérdés, hogy nem így tervezték.

A minimális cél Donbasz és a Krímmel szomszédos déli területek elfoglalása, „ez az első kilépési pont, amivel politikai értelemben Oroszország esetleg le tudja zárni a háború”.

Nyitóképünkön ukrán katonáról készít fotót egyik társa egy megsemmisített orosz helikopter mellett a kelet-ukrajnai Harkiv közelében 2022. március 31-én.