Infostart.hu
eur:
385.27
usd:
331.68
bux:
121730.22
2026. január 16. péntek Gusztáv
Mediterranean Hyalomma marginatum tick. Photographed in El Monte de El Pardo in Madrid, Spain
Nyitókép: Wendy Rauw Photography/Getty Images

Krími-kongói vérzéses láza van egy brit nőnek, kullancs terjeszti a kórt

Kullancs és élőállatok terjesztik a vírust, amely akár halálos kimenetelű megbetegedést is okozhat.

Közép-ázsiai utazását követően diagnosztizálták a vírussal a brit nőt: ő a harmadik, akinél a szigetországban valaha felfedezték a megbetegedést. A nőt Londonban kezelik a The Guardian cikke szerint. Állapotáról nem közöltek infromációt.

A krími-kongói vérzéses láz egyes országokban endémiás megbetegedés, de terjesztésében nem az ember játssza a fő szerepet. Az érintett államokban leginkább kullancscsípés és élő állatokkal való kapcsolat útján terjed. Most sem valószínűsítik, hogy a fertőzött nő esetében fennállna annak veszélye, hogy továbbadja másoknak a betegséget – 2012-ben és 2014-ben a két korábbi brit esetnél sem fertőzött meg további embereket a két vírushordozó.

Elővigyázatosságból kapcsolatba lépnek azokkal, akikkel a beteg hazatérése óta találkozott, hogy felmérjék esetükben a megfertőződés esélyét és tanácsokkal lássák el őket arra az esetre, ha tüneteket tapasztalnának magukon.

A krími-kongói vérzéses láz halálozási aránya a WHO adatai szerint 30 százalékos,

általában a betegség második hetében hunynak el a fertőzöttek. Azoknál, akik felgyógyulnak, a betegség 9-10. napján várható a tünetek enyhülése.

A vírus tünetei hirtelen jelentkeznek, és a következők lehetnek: láz, izomfájdalom, szédülés, nyaki fájdalom és merevség, hátfájás, fejfájás, szemfájás és fényérzékenység. A betegség első időszakában a betegek hányingert, hányást, hasmenést, hasi fájdalmat és torokfájást is tapasztalhatnak, amit éles hangulatingadozás és zavartság követ. A további jelek közé tartoznak a szájban és a torokban megjelenő kiütések, a gyors szívverés és a nyirokcsomók megnagyobbodása.

A betegséget leginkább a Hyalomma kullancsok terjesztik,

melyek az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ szerint Észak-Afrikában, Ázsiában, valamint Dél- és Kelet-Európában élnek meg. A betegséget 1944-ben azonosították a Krímben, akkor krími vérzéses láznak nevezték el. Miután 1969-ben felismerték, hogy ugyanez a vírus okoz egy 1956-ban Kongóban azonosított betegséget, átnevezték krími-kongói vérzéses lázra.

A brit pácienst teljes elkülönítés mellett kezelik egy vírusfertőzésekre specializálódott londoni kórházban.

Címlapról ajánljuk
Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdett a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben a fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról: az ukrán tónus „bicskanyitogató”, Brüsszel pedig „kitapos és kiprésel mindenkiből minden pénzt”, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció – mondta.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×