Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a hagyományos évenkénti sajtótájékoztatóján Minszkben 2021. augusztus 9-én, az ellene indult tömegtüntetések kezdetének első évfordulóján. Fehéroroszországban hónapokon át rendszeresen tömegek vonultak utcára, miután a hivatalos eredmények szerint Aljakszandr Lukasenka a szavazatok 80,1 százalékával megnyerte a tavalyi elnökválasztást. Az ellenzék csalásnak minősítette az eredményt, és Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki jelöltet ismerte el győztesnek. A megmozdulásokat a biztonsági erők brutálisan leverték, Cihanouszkaja Litvániába menekült.
Nyitókép: MTI/AP/BelTA/Nyikolaj Petrov

Aljakszandr Lukasenka: "Lehet, hogy segítettük migránsok átjutását az EU-ba"

A fehérorosz elnök szerint "abszolút lehetséges", hogy országa segített a lengyel határon összegyűlt embereknek átjutni Lengyelországba és így az Európai Unió területére. Tagadta ugyanakkor, hogy ő hívta volna a bevándorlókat Fehéroroszországba.

Lukasenka a BBC-nek adott Minszkben interjút, amelyből a brit közszolgálati médiatársaság péntek délután, még a teljes interjú műsorra tűzése előtt, néhány előzetes részletet közzétett.

Arra a kérdésre, hogy a fehérorosz erők segítették-e a határon összegyűltek átjutását Lengyelországba, az elnök a BBC moszkvai tudósítójának, Steve Rosenbergnek úgy fogalmazott, hogy "ez abszolút lehetséges". "Szlávok vagyunk. Van szívünk. Katonáink tudják, hogy a bevándorlók Németországba tartanak" - tette hozzá.

"Lehet, hogy valaki segített nekik. Én nem is fogok ezzel foglalkozni" - mondja Lukasenka a BBC-interjúban.

"Megmondtam, hogy nem fogok bevándorlókat a határon feltartóztatni és ott tartani őket, és ha ezután is érkeznek, akkor sem fogom megállítani őket, mivel nem az én hazámba tartanak, hanem az önök országaiba" - idézi a BBC a fehérorosz elnököt.

Lukasenka hozzátette ugyanakkor, hogy nem ő hívta Fehéroroszországba a lengyel határon összegyűlt embereket, és nem is akarja, hogy átvonuljanak Fehéroroszországon.

A BBC-tudósító az interjúban felvetette, hogy a fehérorosz hatóságok békés tüntetőket bántalmaztak, és megpróbált lejátszani egy videófelvételt is, amelyen kínzások során szerzett sérülések nyomait viselő emberek hagyják el az egyik hírhedt minszki fogházat.

Lukasenka erre reagálva elismerte, hogy "embereket vertek meg" a főváros Okresztina utcai fogházában. "De rendőröket is megvertek, és erről ön nem mutatott (videót)" - tette hozzá a fehérorosz államfő.

Arra a felvetésre, hogy a fehérorosz hatóságok július óta 270 nem kormányzati szervezetet számoltak fel, megsemmisítve gyakorlatilag a civil társadalmat, Lukasenka azt válaszolta, hogy "kiirtjuk a söpredéket, akiket önök (Nyugatról) finanszíroznak. Önök felháborodnak azon, hogy az önök összes szervezetét megsemmisítettük, az önök nem kormányzati szervezeteit, bármik legyenek is ezek, amelyeket önök pénzelnek" - idézi a fehérorosz elnököt pénteki ismertetésében a BBC.

Címlapról ajánljuk
Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Különleges lehetőséget kaphatnak majd az új KRESZ bevezetésével az ország legjobb kerékpárosai. Az InfoRádió a „sportkerékpáros licencről” is kérdezte Schneller Domonkost, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökét.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×