Bár a legfrissebb hírek szerint 431 migráns döntött úgy, hogy haza szeretne repülni, és csütörtök délben már fel is szálltak egy repülőgéppel, Aljakszandr Lukasenka szóvivője szerint továbbra is mintegy 7 ezer migráns van az országban, közülük 2 ezren a határon – mondta érdeklődésünkre Vigóczki Máté György, aki szerint ezzel kezdetét vette egy olyan folyamat, amiben a fehérorosz állam is aktívan részt vesz, hogy hazatérjenek a migránsok, azzal együtt, hogy továbbra is rengetegen vannak Belarussziában.

Mint ismert, a közelmúltban a fehérorosz állam abban is nagyon aktív volt, hogy a határra kerüljenek a migránsok. Hírek szerint 12 ezer közel-keletit engedtek az országba, akiket aztán a lett, a litván és a lengyel határra szállítottak. Aljakszandr Lukasenka céljait illetően a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének Oroszország-kutatója emlékeztetett, Lukasenka eddig sikeresen tudta elhárítani, hogy Fehéroroszország Nyugat-barát ország legyen, ami elsősorban Oroszországnak előnyös, a belarusz elnök azonban abban is sikeres volt, hogy Fehéroroszország orosz szatellit állam, ami a nyugati közösségeknek kedvez. Ez az úgynevezett „hintapolitika” a tavalyi elnökválasztásokig működött, amit olyan mértékben csaltak el, hogy annak eredményét az EU- és a NATO-tagállamok nem ismerik el, így Magyarország sem – idézte fel a szakember.

Az, hogy Aljakszandr Lukasenka ezután az ellenzéki tüntetéseket brutálisan leverette, majd üldöztetni kezdte a megmozdulások résztvevőit, ellenzéki politikusokat, olyanoktól sem visszariadva, mint amikor májusban egy Ryanair utasszállítót kényszerítettek a földre, mert annak a fedélzetén egy ellenzéki újságíró utazott, olyan mértékben hiteltelenítette a személyét, hogy már szankciókat vetettek ki az ország bizonyos gazdasági szereplői ellen, ezáltal nagyon beszűkítve a nyugati mozgásterét.

„Konkrétan nem állnak vele szóba nyugati vezetők”

– fogalmazott Vigóczki Máté György hozzátéve: ezzel párhuzamosan az orosz befolyás megnövekedett.

A kutató úgy értékeli, hogy a zsaroló politika tulajdonképpen arra volt jó, hogy egy dialógust tudjon kicsikarni Lukasenka a Nyugattal. A lengyelek szóvá is tették: azzal, hogy Angela Merkel tárgyalt a fehérorosz diktátorral, legitimálta személyét.

Persze a távlai célja az lehet, hogy elismerjék elnökként, a szankciókat pedig teljesen felülvizsgálják, amit Vigóczki Máté György meglátása szerint nem fog tudni elérni. „De már maga az a tény is, hogy Merkel felhívta Lukasenkát, hogy tárgyaljon a válság megoldásáról, értelmezhető úgy, hogy elismerik őt elnökként” – jegyezte meg a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének Oroszország-kutatója, aki szerint talán a legérzékenyebb szektorokban, mint például a Belavia belarusz légitársaság esetében enyhítenek, és újra repülhetnek majd az EU légterében.

Vigóczki Máté György szerint, ha létrejön egy érdemi dialógus az unió és Fehéroroszország között, az nagyon korlátozott lesz és célzottan azokra a területekre fog korlátozódni, amik érzékenyen érintik a fehérorosz gazdaságot, és nem jelent majd az EU-nak sem akkora arcvesztést, hogy meghajol Lukasenka zsaroló politikája előtt. Hozzátette: az eredmények a következő napokban, hetekben fognak eldőlni, arra is választ adva, hogy a fehérorosz állam végül mennyire lesz aktív a migránsok hazautaztatásában.