eur:
393.01
usd:
366.42
bux:
0
2024. április 26. péntek Ervin
Vlagyimir Putyin orosz elnök éves beszédét mondja a parlament két háza előtt a moszkvai Manyézs Központi Kiállítási Csarnokban 2020. január 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Vlagyimir Putyin: a Nyugat nem veszi komolyan az orosz "vörös vonalat"

A Nyugat nem veszi komolyan a moszkvai figyelmeztetéseket, hogy ne lépje át az orosz érdekek "vörös vonalát" - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a moszkvai diplomáciai tárca kibővített kollégiumának ülésén elmondott beszédében.

Rámutatott, hogy a Fekete-tengeren megtartott nyugati hadgyakorlat "túllépi a kereteket" és hogy az orosz államhatártól 20 kilométerre szállnak hadászati bombázók.

"Folyamatosan hangot adunk aggodalmainknak ezzel kapcsolatban, szólunk a »vörös vonalakról«, de természetesen értjük, hogy partnereink - hogy' is mondjam, finoman? - nagyon sajátosan, nagyon felületesen viszonyulnak minden figyelmeztetésünkhöz és a »vörös vonalakról« szóló szavainkhoz" - fogalmazott az államfő.

Putyin azt hangsúlyozta, hogy Oroszországnak komoly és hosszútávú biztonsági garanciákat kell kérnie és kapnia a Nyugattól. Oroszországnak nincs szüksége konfliktusokra az ország nyugati határain, s ez ügyben "figyelmeztetéseket" is küldött, amelyek feszültséget eredményeztek. Kifejezte aggodalmát amiatt, hogy megnőtt az operatív reagálást megkövetelő regionális konfliktusok száma.

Az elnök szerint a NATO Oroszországgal szemben hangsúlyozottan konfrontatív magatartást tanúsít és folyamatosan közelíti infrastruktúráját az orosz határok felé, amire megfelelő választ helyezett kilátásba. A szövetséget hibáztatta a párbeszéd mechanizmusainak lerombolása miatt, emlékeztetve a szövetség mellett működő orosz misszió diplomatáinak kiutasítására, amelyre Moszkva a képviselet bezárásával reagált. A katonai és a politikai feszültség csökkentése nemcsak Oroszország, hanem egész Európa érdekében áll.

Nehezményezte, hogy az EU szankcióival eltaszítja Oroszországot, ami beszűkíti az együttműködés lehetőségét. Putyin szerint az elválasztó vonalak a kontinensen nem vezetnek jóra és kifejezte Oroszország érdekeltségét a jószomszédi, konstruktív viszonyban.

Elégtelennek minősítette az orosz-amerikai kapcsolatok minőségét, és kifejezte készségét a konstruktív párbeszédre. Mint mondta,

a Joe Biden amerikai elnökkel júniusban megtartott genfi csúcstalálkozója teret nyitott a kapcsolatok javítására.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Pervij Kanal állami televíziónak nyilatkozva lehetségesnek nevezte, hogy Putyin és Biden még az év vége előtt kapcsolatba lépjen egymással. Tájékoztatása szerint a párbeszéd formájáról és konkrét dátumról még nem született megállapodás, ezért nem kizárt, hogy a megbeszélés csak jövőre lesz.

Szerdán egyébként Nyikolaj Patrusev, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára és Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója telefonon tárgyalt egymással a kétoldalú kapcsolatfelvétel ügyében. Patrusev csütörtökön, ugyancsak a Pervij Kanalnak nyilatkozva, azt mondta, hogy a kapcsolatfelvétel nem fog elhúzódni.

Hangot adott álláspontjának, miszerint Kijev demonstratívan nem teljesíti az ukrajnai válság rendezéséről megkötött minszki megállapodásokat. Úgy vélekedett, hogy az ukrajnai válság még távol van a rendezéstől.

Putyin szerint az ukrán vezetés gyakorlatilag bátorítást kap a minszki megállapodások lebontásához vezető úton a Nyugattól,

amely azzal, hogy halált okozó harci eszközök szállít Kijevnek, kiélezi a Donyec-medencei válságot.

Bírálta Lengyelországot, amiért könnygázt és vízágyúkat vetett be a határát átlépni akaró migránsokkal szemben. Kifogásolta, hogy a Nyugat szerinte Minszkre való nyomásgyakorlásra próbálja meg felhasználni a migrációs válságot, s közölte, hogy Oroszország még jobban el fogja mélyíteni az integrációt Fehéroroszországgal.

Szólt egyebek között arról is, hogy az afganisztáni helyzet romlása miatt pótlólagos biztonsági intézkedéseket foganatosít a déli határa mentén.

Címlapról ajánljuk

Bóka János az Arénában: igazodás vagy újraegyesítés, ez az unió nagy kérdése

Mi az Európai Uniót egy szerződéses alapokon nyugvó szabályrendszerre épülő együttműködésnek tekintjük, ebbe az állandó közös hitelfelvétel, a közös eladósodás, a fiskális föderalizmus nem fér bele – mondta Bóka János az InfoRádió Aréna című műsorában. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt az EP-választás tétéjéről, az unió jövőjéről és az EU-tagság húszéves mérlegéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
A magyar államadósság fontos része, mégis alig tudunk róla valamit: mire jó a Diszkont Kincstárjegy?

A magyar államadósság fontos része, mégis alig tudunk róla valamit: mire jó a Diszkont Kincstárjegy?

Az elmúlt években újra emelkedett a Diszkont Kincstárjegyek (DKJ) aránya a magyar adósságfinanszírozáson belül, azt követően, hogy 2015-2021 között jelentősen visszaesett az állományuk. A Diszkont Kincstárjegy fontos likviditáskezelési eszköz, ezzel tudja ugyanis a finanszírozási igény rövidtávú ingadozását simítani az állam. 2024-ben fontos változások tapasztalhatók ezen a piacon, jelentősen csökkenhet a forgalomban lévő sorozatok száma és hamarosan elindulhat a csereaukciós rendszer.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×