Infostart.hu
eur:
379.07
usd:
319.42
bux:
130202.21
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
Vlagyimir Putyin orosz elnök éves beszédét mondja a parlament két háza előtt a moszkvai Manyézs Központi Kiállítási Csarnokban 2020. január 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Vlagyimir Putyin: a Nyugat nem veszi komolyan az orosz "vörös vonalat"

A Nyugat nem veszi komolyan a moszkvai figyelmeztetéseket, hogy ne lépje át az orosz érdekek "vörös vonalát" - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a moszkvai diplomáciai tárca kibővített kollégiumának ülésén elmondott beszédében.

Rámutatott, hogy a Fekete-tengeren megtartott nyugati hadgyakorlat "túllépi a kereteket" és hogy az orosz államhatártól 20 kilométerre szállnak hadászati bombázók.

"Folyamatosan hangot adunk aggodalmainknak ezzel kapcsolatban, szólunk a »vörös vonalakról«, de természetesen értjük, hogy partnereink - hogy' is mondjam, finoman? - nagyon sajátosan, nagyon felületesen viszonyulnak minden figyelmeztetésünkhöz és a »vörös vonalakról« szóló szavainkhoz" - fogalmazott az államfő.

Putyin azt hangsúlyozta, hogy Oroszországnak komoly és hosszútávú biztonsági garanciákat kell kérnie és kapnia a Nyugattól. Oroszországnak nincs szüksége konfliktusokra az ország nyugati határain, s ez ügyben "figyelmeztetéseket" is küldött, amelyek feszültséget eredményeztek. Kifejezte aggodalmát amiatt, hogy megnőtt az operatív reagálást megkövetelő regionális konfliktusok száma.

Az elnök szerint a NATO Oroszországgal szemben hangsúlyozottan konfrontatív magatartást tanúsít és folyamatosan közelíti infrastruktúráját az orosz határok felé, amire megfelelő választ helyezett kilátásba. A szövetséget hibáztatta a párbeszéd mechanizmusainak lerombolása miatt, emlékeztetve a szövetség mellett működő orosz misszió diplomatáinak kiutasítására, amelyre Moszkva a képviselet bezárásával reagált. A katonai és a politikai feszültség csökkentése nemcsak Oroszország, hanem egész Európa érdekében áll.

Nehezményezte, hogy az EU szankcióival eltaszítja Oroszországot, ami beszűkíti az együttműködés lehetőségét. Putyin szerint az elválasztó vonalak a kontinensen nem vezetnek jóra és kifejezte Oroszország érdekeltségét a jószomszédi, konstruktív viszonyban.

Elégtelennek minősítette az orosz-amerikai kapcsolatok minőségét, és kifejezte készségét a konstruktív párbeszédre. Mint mondta,

a Joe Biden amerikai elnökkel júniusban megtartott genfi csúcstalálkozója teret nyitott a kapcsolatok javítására.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Pervij Kanal állami televíziónak nyilatkozva lehetségesnek nevezte, hogy Putyin és Biden még az év vége előtt kapcsolatba lépjen egymással. Tájékoztatása szerint a párbeszéd formájáról és konkrét dátumról még nem született megállapodás, ezért nem kizárt, hogy a megbeszélés csak jövőre lesz.

Szerdán egyébként Nyikolaj Patrusev, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára és Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója telefonon tárgyalt egymással a kétoldalú kapcsolatfelvétel ügyében. Patrusev csütörtökön, ugyancsak a Pervij Kanalnak nyilatkozva, azt mondta, hogy a kapcsolatfelvétel nem fog elhúzódni.

Hangot adott álláspontjának, miszerint Kijev demonstratívan nem teljesíti az ukrajnai válság rendezéséről megkötött minszki megállapodásokat. Úgy vélekedett, hogy az ukrajnai válság még távol van a rendezéstől.

Putyin szerint az ukrán vezetés gyakorlatilag bátorítást kap a minszki megállapodások lebontásához vezető úton a Nyugattól,

amely azzal, hogy halált okozó harci eszközök szállít Kijevnek, kiélezi a Donyec-medencei válságot.

Bírálta Lengyelországot, amiért könnygázt és vízágyúkat vetett be a határát átlépni akaró migránsokkal szemben. Kifogásolta, hogy a Nyugat szerinte Minszkre való nyomásgyakorlásra próbálja meg felhasználni a migrációs válságot, s közölte, hogy Oroszország még jobban el fogja mélyíteni az integrációt Fehéroroszországgal.

Szólt egyebek között arról is, hogy az afganisztáni helyzet romlása miatt pótlólagos biztonsági intézkedéseket foganatosít a déli határa mentén.

Címlapról ajánljuk
„A liberális demokrácia kezdi felzabálni saját magát” – Schiffer András az Arénában

„A liberális demokrácia kezdi felzabálni saját magát” – Schiffer András az Arénában

Anti-imperialistaként kutyakötelessége az embernek tiltakozni az ellen, hogyha valaki azt gondolja, egy meghatározó ország elnökeként elrendezheti más országok sorsát, de azzal sem ért egyet, hogy Donald Trumppal ellentétben az európai politikában a döntések nem megszemélyesíthetők. Schiffer András ügyvéd, korábbi országgyűlési képviselő, az LMP alapítója és korábbi társelnöke beszélt erről az InfoRádió Aréna című műsorában.

Marad az árrésstop

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentéseket tett a kátyúhelyzetről, a rezsistopról, az árréskorlátról, a nemzeti petícióról és az ukrán fenyegetésről is, majd Vitályos Eszter kormányszóvivővel együtt újságírói kérdésekre is válaszoltak. A gödi Samsung-gyár ügyében Gulyás Gergely kérdésre válaszolva azt mondta, egy hatósági ügyből akar a sajtó politikai ügyet kreálni.
inforadio
ARÉNA
2026.02.13. péntek, 18:00
Hidasi Judit
japanológus, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritája
Evakuációba kezdett Oroszország a súlyos csapás után, tárgyalóasztalhoz ülnek a háborúzó felek - Híreink az ukrán frontról csütörtökön, percről percre

Evakuációba kezdett Oroszország a súlyos csapás után, tárgyalóasztalhoz ülnek a háborúzó felek - Híreink az ukrán frontról csütörtökön, percről percre

Éjjel súlyos rakéta- és dróntámadás érte Ukrajnát - az oroszok főleg a fővárost, Kijevet és Dnyiprót lőtték. Ukrajna hamarosan új fegyverekhez juthat hozzá: Nagy-Britannia beígérte Kijevnek a még fejlesztés alatt álló Nightfall hiperszonikus rakétát. Az ukrán drónerők is aktívak voltak: Volgográd régióban felrobbantottak egy lőszerraktárat, a csapás olyan súlyosnak bizonyult, hogy egész Kotlubány települést evakuálták. A nap folyamán Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő bejelentette: folytatódnak az oroszok-ukrán-amerikai tárgyalások. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború csütörtöki fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×