eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a Grodno melletti, a lengyel és a litván határól néhány kilométerre fekvő katonai gyakorlótéren 2020. augusztus 22-én. Az augusztus 9-i elnökválasztás óta mindennaposak a tüntetések Fehéroroszországban, mert a tiltakozók szerint Lukasenka csalással győzött.
Nyitókép: MTI/EPA/Belta pool/Andrej Sztaszevics

Lukasenka lezáratta az Ukrajnával közös határt, mert ömlenek be a fegyverek

A fehérorosz elnök arról számolt be, hogy három, puccsra készülő csoportosulást is azonosítottak.

Az Ukrajnával közös határ lezárását rendelte el biztonsági okokra hivatkozva pénteken Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök - jelentette a BelTA fehérorosz állami hírügynökség.

A BelTA beszámolója szerint az elnök az ország függetlenségi napjának (július 3.) alkalmából tartott gyűlésen arról számolt be, hogy olyan csoportosulásokat azonosítottak, amelyek puccsot akartak elkövetni Fehéroroszországban. "Hatalmas mennyiségű fegyver érkezik Ukrajnából Fehéroroszországba. Ezért utasítottam a határőrséget, hogy teljes mértékben zárják le az Ukrajnával közös határt" - mondta.

Lukasenka szerint a hatóságok által felfedezett alvó terrorsejtek - úgynevezett önvédelmi egységek - megpróbálták tönkretenni az orosz haditengerészet kommunikációs központját a fehéroroszországi Vilejka városában. Az elnök szerint az akcióhoz Ukrajnából hoztak be különböző eszközöket, köztük hőkamerákat. Lukasenka tájékoztatása szerint az akcióban részt vevő összes embert két napon belül letartóztatták.

Az elnök közölte, hogy az esetet megvitatta Vlagyimir Putyin orosz elnökkel legutóbbi telefonbeszélgetésük során.

Az orosz haditengerészet 43-as számú kommunikációs központja 1964 januárja óta működik a minszki területen, és a haditengerészet főparancsnoksága, valamint azok között a nukleáris meghajtású tengeralattjárók közötti kommunikációt biztosítja, amelyek az Atlanti-, az Indiai- és a Csendes-óceánon teljesítenek szolgálatot.

Lukasenka szerint az alvó terrorsejtek olyan nyugati országokkal állnak kapcsolatban, mint Németország, az Egyesült Államok, Lengyelország, Litvánia, valamint Ukrajna.

A Fehéroroszország és Nyugat közötti feszültséget kiélezte, hogy a fehérorosz hatóságok május végén leszállásra kényszerítették Minszkben a Ryanair ír légitársaság Athénból Vilniusba tartó járatát, amelyen Raman Prataszevics fehérorosz ellenzéki újságíró-aktivista és orosz barátnője is utazott, akiket őrizetbe vettek. Az eset miatt az Európai Unió és az Egyesült Államok szankciókat vetett ki Fehéroroszországra, és azt ajánlották légitársaságaiknak, hogy kerüljék el a fehérorosz légteret. Az európai uniós tagállamokhoz hasonlóan Ukrajna is légtértilalmi intézkedéseket foganatosított Fehéroroszországgal szemben.

Az őrizetbe vétel nemzetközi felháborodást váltott ki, és újabb szankciókat jelentettek be miatta Fehéroroszország ellen.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×