eur:
393
usd:
366.3
bux:
66129.26
2024. április 26. péntek Ervin
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a Grodno melletti, a lengyel és a litván határól néhány kilométerre fekvő katonai gyakorlótéren 2020. augusztus 22-én. Az augusztus 9-i elnökválasztás óta mindennaposak a tüntetések Fehéroroszországban, mert a tiltakozók szerint Lukasenka csalással győzött.
Nyitókép: MTI/EPA/Belta pool/Andrej Sztaszevics

Lukasenka lezáratta az Ukrajnával közös határt, mert ömlenek be a fegyverek

A fehérorosz elnök arról számolt be, hogy három, puccsra készülő csoportosulást is azonosítottak.

Az Ukrajnával közös határ lezárását rendelte el biztonsági okokra hivatkozva pénteken Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök - jelentette a BelTA fehérorosz állami hírügynökség.

A BelTA beszámolója szerint az elnök az ország függetlenségi napjának (július 3.) alkalmából tartott gyűlésen arról számolt be, hogy olyan csoportosulásokat azonosítottak, amelyek puccsot akartak elkövetni Fehéroroszországban. "Hatalmas mennyiségű fegyver érkezik Ukrajnából Fehéroroszországba. Ezért utasítottam a határőrséget, hogy teljes mértékben zárják le az Ukrajnával közös határt" - mondta.

Lukasenka szerint a hatóságok által felfedezett alvó terrorsejtek - úgynevezett önvédelmi egységek - megpróbálták tönkretenni az orosz haditengerészet kommunikációs központját a fehéroroszországi Vilejka városában. Az elnök szerint az akcióhoz Ukrajnából hoztak be különböző eszközöket, köztük hőkamerákat. Lukasenka tájékoztatása szerint az akcióban részt vevő összes embert két napon belül letartóztatták.

Az elnök közölte, hogy az esetet megvitatta Vlagyimir Putyin orosz elnökkel legutóbbi telefonbeszélgetésük során.

Az orosz haditengerészet 43-as számú kommunikációs központja 1964 januárja óta működik a minszki területen, és a haditengerészet főparancsnoksága, valamint azok között a nukleáris meghajtású tengeralattjárók közötti kommunikációt biztosítja, amelyek az Atlanti-, az Indiai- és a Csendes-óceánon teljesítenek szolgálatot.

Lukasenka szerint az alvó terrorsejtek olyan nyugati országokkal állnak kapcsolatban, mint Németország, az Egyesült Államok, Lengyelország, Litvánia, valamint Ukrajna.

A Fehéroroszország és Nyugat közötti feszültséget kiélezte, hogy a fehérorosz hatóságok május végén leszállásra kényszerítették Minszkben a Ryanair ír légitársaság Athénból Vilniusba tartó járatát, amelyen Raman Prataszevics fehérorosz ellenzéki újságíró-aktivista és orosz barátnője is utazott, akiket őrizetbe vettek. Az eset miatt az Európai Unió és az Egyesült Államok szankciókat vetett ki Fehéroroszországra, és azt ajánlották légitársaságaiknak, hogy kerüljék el a fehérorosz légteret. Az európai uniós tagállamokhoz hasonlóan Ukrajna is légtértilalmi intézkedéseket foganatosított Fehéroroszországgal szemben.

Az őrizetbe vétel nemzetközi felháborodást váltott ki, és újabb szankciókat jelentettek be miatta Fehéroroszország ellen.

Címlapról ajánljuk
Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség

Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség

Ha áprilisban tartották volna az európai parlamenti választást Szlovákiában, akkor azt az ellenzéki Progresszív Szlovákia nyerte volna a szavazatok 27 százalékával. A hármas kormánykoalíció két pártja, a Smer és a Hlas 15, ill. 14 százalékot ért volna el – derült ki a legfrissebb közvéleménykutatás eredményeiből. A felmérés szerint a Magyar Szövetségnek is sikerülne egy képviselőt kijuttatnia Brüsszelbe.

Bóka János az Arénában: igazodás vagy újraegyesítés, ez az unió nagy kérdése

Mi az Európai Uniót egy szerződéses alapokon nyugvó szabályrendszerre épülő együttműködésnek tekintjük, ebbe az állandó közös hitelfelvétel, a közös eladósodás, a fiskális föderalizmus nem fér bele – mondta Bóka János az InfoRádió Aréna című műsorában. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt az EP-választás tétéjéről, az unió jövőjéről és az EU-tagság húszéves mérlegéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×