Szigorú lezárások és rigorózus kontkatkutatás, melyből a világ nagy része tanult: ezeknek az eszközöknek a segítségével gyorsan le sikerült gyűrnie több országban is az új koronavírus első hullámát. Ausztráliára, Új-Zélandra, Szingapúrra, Vietnámra, Japánra, Hongkongra, Dél-Koreára és Tajvanra pozitív példákként tekintettünk, de a kiépített védvonalakon a fertőzőbb variánsoknak át sikerült törniük. Miközben más országokban az előrehaladott immunizálás miatt több hullámot után most jön el a nyitás ideje, ezek az államok, úgy tűnik, nem rendelkeznek olyan forgatókönyvvel, amelyet a nullánál nagyobb esetszámmal rendelkező időszakokra alkalmazni tudnának. Mi volt a siker, és mi a kudarc oka a régióban?

Kezdetben nagy szigor

A BBC cikke szerint az első hullám idején jelentősen alacsonyabb esetszámok és halálozási arányok jellemezték ezt a régiót, mint sok másikat. Ezek az államok azonnal bezárták határaikat, amikor a koronavírus bekopogtatott - persze nagy segítség volt, hogy legtöbbjük szigeten található.

Vagy nem engedtek be senkit, vagy hosszas hotelkarantén után szabadították csak fel a beutazókat.

Ausztrália egy ponton saját állampolgárait sem engedte be az országba, félve a Delta variáns behurcolásától. Ha mégis megindultak a számok, azonnali kontkatkutatással eredtek a vírus nyomába. A néhol extrémnek megítélt intézkedések azonban nagyon hatásosak voltak, Új-Zéland például már egy éve koronavírusmentessé vált és nem is alkalmazott szinte semmilyen korlátozó intézkedést.

A fertőzőbb variánsok megjelenése a korlátozások enyhítésével és az emberek lazább hozzáállásával azonban esetszámnövekedéshez vezetett az érintett országokban. A legrosszabbul Tajvan és Vietnám jártak, ezeken a helyeken valódi járványhullám alakulhatott ki az elmúlt hetekben. Tajvanban a repülőgépek pilótáinak karanténidejét csökkentve hibáztak, Vietnámban pedig egy gyorsan terjedő variáns tarolt. Dél-Korában és Japánban már hónapok óta magasabbak az esetszámok, ami Japán esetében a bő egy hónap múlva kezdőd olimpia miatt igazán aggasztó. Igaz, az esetszámok csökkenő tendenciát mutatnak már mindkét helyen.

Az oltásra nem figyeltek

A kitöréseket a már ismert módszerekkel kezelik, egy nagy hiányosság azonban akad az összes országban: az immunizáció lassúsága. Bármilyen jól is sikerült a szóban forgó helyeken kordában tartani a vírust, a vakcinák lekötésében közel sem voltak ilyen sikeresek az országok.

A kezdeti beszerzések világszerte nehézségekbe ütköztek, de a gazdagabb, a világjárvány által súlyosan érintett országoknak gyorsan sikerült beindítaniuk az oltási programot.

Az alacsony fertőzési rátával rendelkező országok lassúnak és túlzottan magabiztosnak tűntek, amikor az oltásrendelésre került a sor.

Észak- és Dél-Amerikában, valamint Európában már úgy halad a legtöbb ország oltási kampánya, hogy az érintett államok a nyitáson gondolkodhatnak: ebben a térségben egész más a helyzet. Még a gazdag országokban, mint Ausztrália, Japán, Új-Zéland és Tajvan, is alacsony, a lakosság negyede alatti az átoltottsági arány. Az, hogy sokan vannak az emberek közt oltásellenesek, tovább rontja a helyzetet. Az ötmilliós Szingapúr az egyetlen kivétel, 40 százalék fölötti egy adagos oltottsággal.

Maradnak bezárkózva

A járványból pedig csak vakcinákkal van kiút, az érintett államok pedig arra hajlanak, amíg nem sikerül elég embert beoltaniuk, szigorúan tartják magukat a korábbi, kemény szabályokhoz.

Az ausztrál határok még egy éven át zárva maradhatnak,

bár voltak tervek lépésről lépésre haladó nyitásra is érintett országok körében. Ausztrália és Új-Zéland fogadja is egymás állampolgárait, de amint az esetszám bárhol megugrana, a kapuk bezárulnak. A szakértők szerint ahhoz, hogy viszonylag nyitottan működhessenek az országok, el kell felejteni a "nálunk nincs koronavírus" mentalitást, ehelyett meg kell tanulni együtt élni azzal.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!