eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, a jobboldali Likud párt elnöke a parlamenti választások eredményváró rendezvényén Jeruzsálemben 2021. március 24-én. Az exit poll-adatok szerint a két éven belül negyedszer megrendezett parlamenti választáson Netanjahu tömbje és Naftali Bennet Jobbra nevű pártja együtt megszerezte a kneszet 120 helyének kormányzáshoz szükséges többséget, 61 mandátumot.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

Korlátozzák Benjámin Netanjahu lehetőségeit

Az izraeli miniszterelnök maga szerette volna meghatározni a rá vonatkozó korlátozásokat, de ezt nem engedte a legfelsőbb bíróság. Csalással, közhivatallal visszaéléssel és korrupcióval vádolják, a pere április 5-én kezdődik.

Az izraeli legfelsőbb bíróság úgy döntött, hogy Benjámin Netanjahu miniszterelnöknek be kell tartania a összeférhetetlenségi korlátozásokat, melyeket Aviháj Mandelblit főügyész meghatározott számára korrupciós bírósági ügye miatt – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

A legfelsőbb izraeli jogi grémium határozata szerint a főügyész jogkörébe tartozik a korrupciós vádak miatti összeférhetetlenségi szabályok meghatározása, és a kormányfőnek követnie kell őket.

A legfelsőbb bíróság a Minőségi közéletért nevű civil mozgalom petíciója nyomán döntött a kérdésben, mely szerint Netanjahut korlátozni kell bizonyos kormányfői jogai gyakorlásában, mert azok gyakorlása összeférhetetlen lenne folyamatban lévő korrupciós ügyeivel.

A legfelsőbb bíróság egy korábbi határozata szerint Netanjahu csak azzal a feltétellel léphetett hivatalba kormányfőként, ha a főügyész meghatározza számára a vádlott helyzetéből adódó jogilag összeférhetetlen kérdéseket, és ezekben nem dönthet.

Mandelblit már tavaly nyáron átadta ezen jogkörök listáját a kormányfőnek, köztük

  • a kormány mellett tevékenykedő főügyész,
  • az állam legfőbb ügyésze és
  • az országos rendőr-főkapitány kinevezésének tilalmát, távolmaradást az ezekkel a feladatokkal kapcsolatos törvényhozástól és
  • a jeruzsálemi körzeti bírók és
  • a legfelsőbb bíróság bíróinak kinevezésétől,

mert ők hatással lehetnek az ellene folyó eljárásra.

Netanjahu ezzel szemben maga akarta meghatározni a rá vonatkozó korlátozásokat, és azzal védekezett a legfelsőbb bíróságon, hogy szerinte Mandelblitnek nincs joga a szabályozás megalkotására, mert ez "megmásítja a választópolgárok akaratát."

A bíróság elutasította a miniszterelnök érvelését, illetékesnek nyilvánította a rá vonatkozó korlátozások meghatározásában a főügyészt, és elrendelte, hogy Netanjahu engedelmeskedjen a Mandelblit által meghatározott szabályoknak.

Benjámin Netanjahu ellen csalás, közhivatallal visszaélés és korrupció miatt nyújtott be vádiratot az ügyészség.

Tavaly májusban megkezdték ügyének tárgyalását a jeruzsálemi körzeti bíróságon.

Április 5-én indul a per bizonyítási szakasza, amikor az ügyészség és a védelem hetente három napon át felvonultatja bizonyítékait és tanúit a vádak igazolására, illetve megcáfolására.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×