A fejleményről maga a mozgalom tett közzé tájékoztatást a szervezet Facebook-oldalán. Ebből az is kiderül, hogy az eredetileg az egyetemi katedrájához visszatérni készülő korábbi jogászprofesszort – aki 2018-tól idén január végéig egymás után két olasz koalíciós kormány vezetője is lett, méghozzá növekvő népszerűség mellett – az Öt Csillag jelenlegi vezetése „hívta meg”, hogy segítsen az új helyzethez alkalmazkodó politikai projektet kidolgozni a párt számára.

A hírről beszámoló Financial Times ennek kapcsán tudni véli, hogy

valójában csak napok kérdése, hogy Conte formálisan is átvegye az Öt Csillag eddigi ügyvezetőjétől, Vito Crimitől a párt vezetését.

A formáció egyik legbefolyásosabb embere, Luigi Da Maio (jelenleg is külügyminiszter a mostani Draghi-kormányban) mindenesetre lelkes Facebook-bejegyzésben üdvözölte a fejleményt, hangsúlyozva, hogy miközben sokan halottnak minősítették az Öt Csillagot a Draghi-kormány támogatása – és az ezt követő belső pártszakadás – után, „a mozgalom azonban nagyon is él, sőt, most fogja megírni Olaszország jövőjének” forgatókönyvét.

Lapjelentések visszatérően emlékeztetnek, hogy az országos politikában korábban nem ismert Conte igazából mindig is közel állt az eredetileg intézményrendszer-tagadó mozgalomként indult Öt Csillaghoz. Tanácsadóként a kezdeti napokban is feltűnt körükben, nem véletlen, hogy amikor a 2018-as parlamenti választás után az Öt Csillag és a Salvini-vezette Liga nem tudott egymásnak kölcsönösen elfogadható miniszterelnök-jelöltet javasolni egy koalíció élére, kompromisszumos megoldásként az Öt Csillag az akkor még teljesen kívülállónak számító Contét javasolta kormányfőnek.

Utóbb, amikor a két párt már képtelen volt azonos platformról politizálni és a koalíció felbomlott, Conte az Öt Csillaggal maradt, és a középbal Demokratikus Párttal, valamint további partnerekkel együttműködve egy teljesen más koalíciós felállásban is a kormány élén tudott maradni. Ebből a helyzetből billentette végül ki idén januárban Matteo Renzi parányi baloldali pártja, amely megvonta támogatását a kormánytól, és Conte nem tudott új többséget összehozni programja számára. Miközben azonban az olasz belpolitikában továbbra is a legnépszerűbb politikusnak számított.

A kormányzati évek, a hagyományos pártokkal történt koalíciós együttműködés, majd most februárban a „nemzetközi bankár” Mario Draghi-vezette kormány támogatása, és olyan politikai erőkkel való koalícióra lépés, mint a Berlusconi-véle Hajrá Olaszország, korábbi támogatói közül sokakat elfordított az Öt Csillagtól. A 2018-as választáson szerzett 32,7 százalékos szavazati arányával három éve még a legnagyobb parlamenti erőnek számított, de a legutóbbi felmérések szerint egy mai voksoláson legfeljebb csak 15 százalékot kapna.

Conte „leszerződtetésétől” e tendencia megfordítását várják most az Öt Csillag mellett kitartó politikai körök.