Infostart.hu
eur:
399.97
usd:
342.93
bux:
99454.88
2025. július 14. hétfő Örs, Stella
Az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű, koronavírus elleni vakcináinak újabb szállítmányát ellenőrzi egy dolgozó a hűtőkamrában a fővárosi kormányhivatal népegészségügyi főosztályának épületében 2021. február 15-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

AstraZeneca-vakcina: a kételkedések után Brüsszel is szót kért

Egymást érik a brit-svéd vakcina hatékonysága mellett érvelő nyilatkozatok, miután mind több tagállamban növekvő ellenállás tapasztalható felhasználásával szemben.

Több tagországban is erősödik az ellenállás az AstraZeneca vakcinájának teljes körű használata ellen: Belgiumban, Franciaországban, Németországban nem javasolták idősek oltásához, Svédország egyes körzeteiben a mellékhatások miatt az egészségügyi dolgozóknál függesztették fel alkalmazását, míg a közvéleményben a bolgárok, osztrákok, németek és olaszok körében általában erősödik a vonakodás az elfogadásától.

Az Európai Bizottság szóvivője ezért is érezte fontosnak külön emlékeztetni a brüsszeli EUobserver beszámolója szerint, hogy az oltóanyagok európai uniós engedélyezésének sokat bírált látszólagos lassúsága – hivatalos megítélés szerint csupán az összes vizsgálati fázis fegyelmezett betartása –

éppen arra garancia, hogy ami végül megkapja az amszterdami Európai Gyógyszerügynökség engedélyét, az teljes biztonsággal és jó hatásfokkal alkalmazható.

A testület szóvivője szerint azért is fontos ezt tudatosítani mindenütt, mert az esetleges előítéletek miatt tovább lassulhat az amúgy is elmaradásban lévő uniós oltási program, amit a mostani helyzetben aligha lehet megengedni. A cél éppen a népesség minél nagyobb arányának a beoltása, amihez minden vakcina igénybevételére szükség van.

Az EUobserver ennek elriasztó példaként említette, hogy Németország mostanra már másfél millió adag AstraZeneca-oltóanyagot kapott, de ebből még csak 187 ezret használtak fel, miután a kezdeti oltások nem kis részt az idősekre terjednek ki, akik viszont úgy döntöttek, hogy nem ezt veszik igénybe. Így viszont kihasználatlan dózisok százezrei hevernek egyelőre parlagon.

A Robert Koch Intézet legutóbb már arra figyelmeztetett, hogy ilyen hozzáállással

az eleve késésben lévő német oltási kampány akár további két hónappal is lassulhat.

Erre mondta azt szintén a napokban Jens Spahn német egészségügyi miniszter, hogy elérhető oltóanyagot nem használni súlyos hiba.

A legtöbb kétkedés részint az idős beoltottakkal kapcsolatos kevés adat, részint pedig a hírhálón gyorsan elterjedt kellemetlen mellékhatások (magas láz, szédülés, hányinger stb.) miatt gyökerezett meg. Svédországban például azt követően függesztették fel két egészségügyi ellátó körzetben is alkalmazását (a huszonegyből), hogy az egészségügyi dolgozók mintegy harmadánál felléptek ezek a tünetek.

Szintén orvosok kezdtek a svéd-brit vakcina ellen szervezkedni Olaszországban: jelentések szerint mintegy háromezer orvos képviseletében egy érdekvédő csoport levélben azért kezdett lobbizni az olasz kormánynál, hogy az egészségügyben inkább a Modernát és a Pfizer/BioNTech-féle vakcinát használják, mert azt hatékonyabbnak tartják az AstraZenecához képest.

Tény, hogy az utóbbinál végzett klinikai vizsgálatok 60 százalékos hatékonyságot mutattak – ami egyébként a szakmai értékítéletben bőven felhasználásra alkalmasnak minősíti -, míg a másik két szernél 95 százalékot mértek.

Az AstraZeneca mellett érvelők ugyanakkor a brit példára utalnak, ahol mostanra

már túl vannak a 10 millió oltáson, és a hatékonyság sokkal magasabbnak bizonyult az említett 60 százalékos szintnél.

Az EUobserver idézett is egy hétfőn közzétett skóciai felmérésből, amely szerint az oltások előrehaladtával 85 százalékkal csökkent a Pfizer/MioNTech vakcinával, és 94 százalékkal az AstraZenecával beoltottak körében a kórházi esetek száma. Az utóbbi kapcsán azt is megjegyezték, hogy a 80 éven felüliek körében 81 százalékkal csökkent a kórházba utaltak aránya az ilyen szerrel beoltottak között.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump beleszállt Vlagyimir Putyinba

Donald Trump beleszállt Vlagyimir Putyinba

Az amerikai elnök ismét elégedetlenségét fejezte ki Oroszország és Vlagyimir Putyin orosz elnök hozzáállása miatt, úgy fogalmazott, hogy az orosz államfő "szépen beszél, majd éjszaka bombákat küld" Ukrajnába. Donald Trump határidőt szabott ki Oroszországnak.

Országos főépítész: óriási siker, hogy Budapest hosszú távon a világörökség része marad

Több fontos követelménynek kell megfelelni, hogy egy helyszín megőrizhesse világörökségi státuszát – mondta az InfoRádióban Lánszki Regő. Az országos főépítész hozzátette: az egyes épületrészeket gazdasági szempontból vagy az életmódbeli változásokhoz alkalmazkodva bizonyos időközönként fel kell újítani, „a történelmi összkép azonban nem sérülhet”, erre pedig nagyon odafigyeltek például a Budai Várban is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.15. kedd, 18:00
Karácsony Gergely
Budapest főpolgármestere
Masszív fegyverszállítmányt kaphat Ukrajna Trumptól, orosz földön folytatódhat a háború - Híreink az ukrán frontról hétfőn

Masszív fegyverszállítmányt kaphat Ukrajna Trumptól, orosz földön folytatódhat a háború - Híreink az ukrán frontról hétfőn

Donald Trump elnök ma várhatóan bejelenti első Ukrajnának biztosított fegyverszállítmányát, ez az Axios forrásai szerint lehet, hogy olyan rakétákat is tartalmaz majd, melyek akár Moszkvát is el tudják majd érni. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég arról beszélt, hogy most megteremtik a körülményeket ahhoz, hogy Oroszország területén folytatódjon a háború. Az orosz hadsereg Kupjanszk bekerítésén dolgozik, közben nagy erőkkel támadnak Szumiban és a pokrovszki térségben is. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború hétfői eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×