Több tagországban is erősödik az ellenállás az AstraZeneca vakcinájának teljes körű használata ellen: Belgiumban, Franciaországban, Németországban nem javasolták idősek oltásához, Svédország egyes körzeteiben a mellékhatások miatt az egészségügyi dolgozóknál függesztették fel alkalmazását, míg a közvéleményben a bolgárok, osztrákok, németek és olaszok körében általában erősödik a vonakodás az elfogadásától.

Az Európai Bizottság szóvivője ezért is érezte fontosnak külön emlékeztetni a brüsszeli EUobserver beszámolója szerint, hogy az oltóanyagok európai uniós engedélyezésének sokat bírált látszólagos lassúsága – hivatalos megítélés szerint csupán az összes vizsgálati fázis fegyelmezett betartása –

éppen arra garancia, hogy ami végül megkapja az amszterdami Európai Gyógyszerügynökség engedélyét, az teljes biztonsággal és jó hatásfokkal alkalmazható.

A testület szóvivője szerint azért is fontos ezt tudatosítani mindenütt, mert az esetleges előítéletek miatt tovább lassulhat az amúgy is elmaradásban lévő uniós oltási program, amit a mostani helyzetben aligha lehet megengedni. A cél éppen a népesség minél nagyobb arányának a beoltása, amihez minden vakcina igénybevételére szükség van.

Az EUobserver ennek elriasztó példaként említette, hogy Németország mostanra már másfél millió adag AstraZeneca-oltóanyagot kapott, de ebből még csak 187 ezret használtak fel, miután a kezdeti oltások nem kis részt az idősekre terjednek ki, akik viszont úgy döntöttek, hogy nem ezt veszik igénybe. Így viszont kihasználatlan dózisok százezrei hevernek egyelőre parlagon.

A Robert Koch Intézet legutóbb már arra figyelmeztetett, hogy ilyen hozzáállással

az eleve késésben lévő német oltási kampány akár további két hónappal is lassulhat.

Erre mondta azt szintén a napokban Jens Spahn német egészségügyi miniszter, hogy elérhető oltóanyagot nem használni súlyos hiba.

A legtöbb kétkedés részint az idős beoltottakkal kapcsolatos kevés adat, részint pedig a hírhálón gyorsan elterjedt kellemetlen mellékhatások (magas láz, szédülés, hányinger stb.) miatt gyökerezett meg. Svédországban például azt követően függesztették fel két egészségügyi ellátó körzetben is alkalmazását (a huszonegyből), hogy az egészségügyi dolgozók mintegy harmadánál felléptek ezek a tünetek.

Szintén orvosok kezdtek a svéd-brit vakcina ellen szervezkedni Olaszországban: jelentések szerint mintegy háromezer orvos képviseletében egy érdekvédő csoport levélben azért kezdett lobbizni az olasz kormánynál, hogy az egészségügyben inkább a Modernát és a Pfizer/BioNTech-féle vakcinát használják, mert azt hatékonyabbnak tartják az AstraZenecához képest.

Tény, hogy az utóbbinál végzett klinikai vizsgálatok 60 százalékos hatékonyságot mutattak – ami egyébként a szakmai értékítéletben bőven felhasználásra alkalmasnak minősíti -, míg a másik két szernél 95 százalékot mértek.

Az AstraZeneca mellett érvelők ugyanakkor a brit példára utalnak, ahol mostanra

már túl vannak a 10 millió oltáson, és a hatékonyság sokkal magasabbnak bizonyult az említett 60 százalékos szintnél.

Az EUobserver idézett is egy hétfőn közzétett skóciai felmérésből, amely szerint az oltások előrehaladtával 85 százalékkal csökkent a Pfizer/MioNTech vakcinával, és 94 százalékkal az AstraZenecával beoltottak körében a kórházi esetek száma. Az utóbbi kapcsán azt is megjegyezték, hogy a 80 éven felüliek körében 81 százalékkal csökkent a kórházba utaltak aránya az ilyen szerrel beoltottak között.