Az euroszkeptikus brit Express című lap „európai nyavalygásnak” nevezi az unió és az AstraZeneca vakcinagyártó folytatódó kötélhúzását. A liberális Inews szerint Európa „vonakodik” használni a brit oltóanyagot, és ezért lassabb a kontinensen az oltási program. A Politico pedig arról ír, hogy a brit kormánynak a céggel kötött szerződése „harapósabb” a számonkérés szempontjából, mint a belga jogon alapuló EU-s szerződés.

Ami tény: az EU-nak ismét fájhat a feje, mert cég kedden azt mondta, csak feleannyi vakcinát tud leszállítani a második negyedévben, mint amiben korábban megállapodtak.

Az AstraZeneca szóvivője elmondta, hogy azon dolgoznak, hogy megnöveljék a termelékenységet az EU-s ellátási láncukon belül, azaz,

az európai gyártási kapacitásokat okolta, amiért nem teljesíti vállalását

– vagy legalábbis nem úgy, ahogy számítottak rá. A szóvivő ugyanis hozzátette: az AstraZeneca „globális kapacitásait” fogja felhasználni, hogy megpróbálja pótolni a hiányt, és hogy „180 millió dózist szállítson le az EU-ba a második negyedévben”.

Európán kívül India az AstraZeneca-vakcina legnagyobb gyártója. A Serum Institute of India az idén egymilliárd dózist tervez legyártani India és a kis-közepes jövedelmű országok számra. További 240 millió dózist ígért be az Egészségügyi Világszervezet igazságosabb vakcinaelosztást támogató COVAX programjába.

Egyelőre nem világos, hogy szerepel-e a partnercég tervében az európai és brit piacra történő gyártás. A Fierce Pharma gyógyszeripari portál és a Reuters hírügynökség is azonban február közepén arról írt, hogy az AstraZeneca Indiából szerezheti be azt a mennyiséget, amit nem tud Európában legyártani. A brit gyógyszerészeti ügynökség, a MHRA emberei már megkezdték az indiai üzem ellenőrzését a potenciális jóváhagyás előtt.

Az Indiai Szérum Intézet esetében valószínűleg rutinellenőrzésről van szó, mivel Nagy-Britannia már eddig is használt onnan származó, más vakcinákat. A Fierce Pharma szerint a pandémia miatt az EU megelégedhet a brit gyógyszerügynökség minőségi jóváhagyásával, és

így nem lesz szükség az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) teljes ellenőrzésére.

Az AstraZenecának az egyesült államokbeli Baltimore-ban is van egy gyártóegysége, de nem világos, tervezik-e, hogy onnan is importáljanak Covid-vakcinát Európába.

Az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett szérumot csak február elején hagyta jóvá az Európai Gyógyszerügynökség – miközben a britek már december végén megtették ezt. Így a Pfizer szérumot korábban engedélyező britek az EU-hoz és más országokhoz képest is előretörtek az oltási programmal. A britek már közel 18 millió embert oltottak be, és a lakosság arányában is vezetnek. Az utóbbi mutatót nézve

Európában Málta, Szerbia és Dánia jár az élen.

A mindkét dózist megkapottak aránya Máltában a legmagasabb: 4,6 százalék, a szigetet Portugália és Belgium követi. Magyarország a maga 2,1 százalékával az Euronews kedden frissített adatai szerint ebben a statisztikában a huszadik. 100 ezer főből Magyarországon több mint 6700 ember kapott oltást, ami több, mint Németországban. A briteknél közben 100 ezer főre 28 ezer beoltott jut.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!