„Ez a két június 13-i előadás kissé el fog térni a szokásostól: kicsit halkabb lesz, lejjebb vesszük a vibráló, úgynevezett stroboszkópos fényhatásokat, amik sokakat zavarhatnak, és felkínálunk egy alternatív tapsolási lehetőséget is, amivel csendesebben, akár integetéssel is jelezhetik a nézők a tetszésüket, a legvégén pedig egy látványos, közös buborékfújással fejezheti ki háláját a közönség az aristaművészeknek” – mondta az InfoRádióban Joó Emese, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum vezetője.

A múzeumvezető arról is beszélt hogy számos fontos vendég is jelen lesz, például Helmut Grosscurth, az Európai Cirkuszszövetség vezetője, valamint több, az esélyteremtésben érintett hazai szervezet, akik folytattak hasonló kísérleteket, vagy van gyakorlatuk arra, hogy hogyan hajtsanak végre különböző fejlesztéseket a különböző másságokkal toleráns módon. Mint mondta,

a Fővárosi Nagycirkusz főként arra kíváncsi, hogy számukra milyen élményt jelent az autizmusbarát előadás, illetve, hogy meg tudnak-e osztani olyan tapasztalatot, amivel később továbbfejleszthető a show.

Joó Emese szerint a nagyközönség sokszor nem is tudja, hogy az intézmény a társadalom nagyon sokféle tagját vendégül látja, és igyekszik esélyteremtési gyakorlatokat alkalmazni a hátrányossággal élők javára – például audionarrációs előadásokat tart a vakok és gyengén látók számára –, hogy az előadás mindenkinek ugyanazt az élményt nyújtsa. Megjegyezte viszont, hogy a Fővárosi Nagycirkusz továbbra is folyamatosan tanul, és a mostani autizmusbarát műsorban a Nemzetközi Cseperedő Alapítvány a legfontosabb partnere. Ők hozzák azt a tudást, szakmai tapasztalatot, amivel az intézmény és az autista részvevők egyaránt fel tudnak készülni. Ezeket az anyagokat azok a szakértők is megkapják, akik partnerként tekintik meg a műsort, és akikkel az esti fórumon összegzik majd a tapasztalatokat.

A Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum vezetője kiemelte, hogy ez az első ilyen autizmusbarát fejlesztés a cirkuszban, és a kísérlet egyik külön szépsége, hogy nem elszeparáltan foglalkoznak olyan emberekkel, akik fokozottan érzékenyek, nem a megszokott módon dolgozzák fel a külvilágból érkező információkat. Mint mondta,

ez egy kezdet, és hosszútávon is az a terv, hogy inkluzív módon, a mássággal élőkkel együttműködve fejlesztik a műsort.

Joó Emese megjegyezte, lehetséges, hogy lesznek, akik meglepődnek, hogy ez egy autizmusbarát előadás, még akkor is, ha ezt a cirkusz előre kommunikálja. Viszont pont ez a lényege az érzékenyítésnek, hogy megtanulják az emberek, hogyan viszonyuljanak másokhoz. Leszögezte: a Fővárosi Nagycirkusz hosszútávú célja is az, hogy fejlessze az eszközkészletét, az egyénit és a közösségit is, amivel az emberekhez fordul.

A cikk alapjául szolgáló interjút Rozgonyi Ádám készítette.