eur:
402.79
usd:
347.87
bux:
97181.78
2025. június 23. hétfő Zoltán
Vegyész analitikus dolgozik az AstraZeneca brit székhelyű gyógyszergyártó vállalat székházában, Sydney-ben 2020. augusztus 19-én. Scott Morrison ausztrál miniszterelnök bejelentette, hogy az AstraZeneca és az ausztrál kormány közötti megállapodásnak köszönhetően az ausztrál lakosok a világon az elsők között fogják megkapni a koronavírus elleni vakcinát, amennyiben azt sikerül kifejlesztenie a cégnek.
Nyitókép: MTI/AAP/Dan Himbrechts

Közös orosz-brit vakcinát fognak tesztelni

Az orosz Szputnyik V védőoltás fejlesztői hétfőn bejelentették, hogy megállapodást írtak alá a brit AstraZeneca gyógyszergyártóval arról, hogy közösen tesztelik a koronavírus ellen általuk kifejlesztett védőoltások kombinált változatát.

A Szputnyik V fejlesztői novemberben ajánlottak együttműködést az AstraZenecának azzal az elképzeléssel, hogy az együttműködéssel javíthatnak a brit vakcina hatékonyságán. Nem sokkal később, december 11-én bejelentették, hogy tesztelni fogják a védőoltások kombinált változatát. Az együttműködésről szóló emlékeztetőt brit részről hétfőn írták alá a moszkvai székhelyű Gamaleja kutatóintézettel, az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alappal (RFPI) és az R-Pharm gyógyszergyárral.

Az AstraZeneca brit gyártó az Oxfordi Egyetemmel közösen fejlesztette ki védőoltását. A Gamaleja kutatóintézet pedig a Szputnyik V-t állította elő, míg az RFPI finanszírozta a terv megvalósítását.

Kirill Dmitrijev, az orosz oltóanyagok kidolgozását finanszírozó szuverén alap vezérigazgatója azt mondta, hogy már a közeljövőben megkezdődnek a kísérletek.

Oroszországot széles körben bírálták azért, mert augusztusban hatóságilag jóváhagyta a Szputnyik V-t, miután az oltást csak néhány tucat emberen tesztelték. Decemberben az orosz hatóságok tömeges oltásokat kezdtek a Szputnyik V vakcinával annak ellenére, hogy még mindig folyamatban voltak a több tízezer ember körében végzett, a biztonságosság és hatékonyság szavatolásához szükséges vizsgálatok.

Az orosz vakcina fejlesztői azt mondták, hogy vakcinájuk 91 százalékosan hatékony, amit arra alapoztak, hogy a 23 ezer résztvevő körében végzett vizsgálat során 78 fertőzést tapasztaltak csupán. Ez jóval kevesebb, mint amennyi a nyugati gyógyszergyártóknál mutatkozott az utolsó teszt során, mielőtt elemezték volna a vakcina hatékonyságát. A tanulmány fontos demográfiai és egyéb részleteit azonban nem hozták nyilvánosságra.

Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett vakcina legújabb vizsgálati eredményei azt sugallják, hogy az oltóanyag biztonságos, és

mintegy 70 százalékban hatékony.

Egészségügyi tisztségviselők szerte a világon bíznak abban, hogy használhatják majd a brit védőoltást, mert annak viszonylag alacsony az ára, elérhető és használata egyszerű.

Mindazonáltal továbbra is számos kérdés van azzal összefüggésben, hogy mennyiben hatékony az 55 éven felüliek védelmében. Ez ugyanis kulcsfontosságú, mivel az idősek vannak legnagyobb mértékben kitéve a koronavírus-fertőzés súlyos szövődményeinek.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Bódis László: Nobel-díjasokkal jól állunk, de a tudást jobban kell gazdasági haszonná alakítani
Aréna

Bódis László: Nobel-díjasokkal jól állunk, de a tudást jobban kell gazdasági haszonná alakítani

Zajlik a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújítása, a folyamatról Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. Szólt arról is, hogy Magyarország a globális innovációs indexben a 36. helyen áll, ami jó eredmény, de van még bőven tennivaló.

Donald Trump reagált az iráni támadásokra

Teherán hétfő este rakétákkal támadta az amerikai katonai bázisokat Katarban és Irakban. Az amerikai elnök a közösségi oldalán értékelt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.24. kedd, 18:00
Maruzsa Zoltán
a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára
Megindult az iráni hadművelet, rakéták záporoztak az amerikai bázisra – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Megindult az iráni hadművelet, rakéták záporoztak az amerikai bázisra – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Az amerikai adminisztráció közlése szerint az iráni Fordóban hat úgynevezett "bunkerromboló" bombát dobtak le a feltételezett föld alatti urándúsító üzem megsemmisítésére, míg két másik iráni atomlétesítményt - Natanzban és Iszfahánban - a haditengerészet Közel-Keleten tartózkodó hajóiról felbocsátott Tomahawk rakétákkal támadtak. Natanz Irán legnagyobb urándúsító létesítménye, Fordow pedig egy rendkívül titkos, mélyen a hegyek közé temetett létesítmény - írja a CNN. Az iráni parlament döntött a Hormuzi-szoros lezárásának lehetőségéről, de a végső szót a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsnak kell kimondania. Két, amerikai támaszpontoknak helyet adó közel-keleti ország, Bahrein és Kuvait óvintézkedéseket tett az Irán elleni amerikai légicsapások után, felkészülve a konfliktus esetleges kiterjedésére – írja a Reuters. Az esti órákban Irán visszafogott ballisztikus légicsapást intézett a katari amerikai légibázisra. A támadást a levegőben megállították, miközben Teherán előre figyelmeztette az Öböl-országokat és az Egyesült Államokat is a célpontról. Donald Trump cserébe kijelentette: a béke irányába fogja terelni Izraelt. Cikkünk folyamatosan frissül az Irán-Izrael háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×