Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Sebastian Kurz, az ausztriai előrehozott parlamenti választásokon győztes Osztrák Néppárt elnöke sajtóértekezletet tart, miután megállapodtak a kormányalakításról Werner Koglerrel, az osztrák Zöldek vezetőjével Savoyai Jenő herceg téli palotájában, Bécsben 2020. január 1-jén. Alexander Van der Bellen osztrák államfő 2019. október 7-én adott kormányalakítási megbízást Kurznak.
Nyitókép: MTI/EPA/Florian Wieser

Sebastian Kurz nagyobb cselekvési lehetőséget szeretne a terrorfenyegetéssel szemben

A bécsi terrortámadás után összehívott rendkívüli parlamenti ülésen az osztrák kancellár jogi eszközöket kért, és arról beszélt, hogy a társadalmi törésvonal nem a keresztények és a muszlimok, vagy az osztrákok és a migránsok között húzódik.

A kormánynak több cselekvési lehetőségre van szüksége az Ausztriára leselkedő fenyegetésekkel szemben - jelezte Sebastian Kurz osztrák kancellár a parlament rendkívüli ülésén, amelyet a bécsi merénylet miatt hívtak össze csütörtökön.

A kancellár problémának tartja, hogy nem mindig áll rendelkezésre megfelelő jogi eszköz a szélsőséges iszlamisták és más kockázatosnak ítélt személyek megfigyelésére és büntetésére.

Nem ismétlődhet meg, hogy egy dzsihadista visszatérve háborítatlanul él tovább Ausztriában csak azért, mert állítása szerint már nem vall radikális nézeteket

- nyomatékosította Kurz. Egyúttal hozzátette: nagy szükség van a bírálatok kereszttüzébe került alkotmányvédelmi és terrorelhárítási hivatal reformjára.

A kancellár aláhúzta a nemzetközi együttműködés és megelőzés fontosságát.

Nem hagyhatjuk, és nem is fogjuk, hogy osztrák földön párhuzamos társadalmak működjenek, amelyek gyűlölnek minket - hangoztatta, barbároknak nevezve az ártatlanokat gyilkoló szélsőségeseket.

"Teljes elszántsággal és kompromisszumok nélkül kell harcolnunk szabad társadalmunk ellenségeivel" - fűzte hozzá. Ugyanakkor újból megjegyezte:

nem szabad megosztani a társadalmat, és a törésvonal nem a keresztények és a muszlimok, vagy az osztrákok és a migránsok között húzódik.

Ugyanezt hangsúlyozta Wolfgang Sobotka házelnök is, aki szerint nem engedhető meg, hogy a gyűlölet megossza az embereket. "Erősebbek vagyunk, mint a gyűlölet és a terror" - mondta. "Aki azt hiszi, hogy megfélemlíthet minket, az téved" - tette hozzá.

A parlamenti politikusok részvétüket nyilvánították ki az áldozatok és hozzátartozóik felé. Kurz beszédét egyperces néma csend előzte meg.

Egy magányos terrorista négy emberrel végzett és huszonhármat megsebesített Bécs belvárosában hétfő este.

Címlapról ajánljuk
A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A németeket tizenegyesekkel kiejtő Paraguay remekül védekezett a francia szupersztárok ellen is, akik csak Mbappé 70. percben lőtt büntetőjével tudták feltörni a védelmet, ezzel 1-0-ra győztek a labdarúgó-vb nyolcaddöntőjében. Mbappé ezzel utolérte Messit és hétgólos, a franciák a Kanadát 3-0-ra legyőző Marokkóval játszanak a négy közé jutásért.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×