eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Sebastian Kurz, az ausztriai előrehozott parlamenti választásokon győztes Osztrák Néppárt elnöke sajtóértekezletet tart, miután megállapodtak a kormányalakításról Werner Koglerrel, az osztrák Zöldek vezetőjével Savoyai Jenő herceg téli palotájában, Bécsben 2020. január 1-jén. Alexander Van der Bellen osztrák államfő 2019. október 7-én adott kormányalakítási megbízást Kurznak.
Nyitókép: MTI/EPA/Florian Wieser

Sebastian Kurz nagyobb cselekvési lehetőséget szeretne a terrorfenyegetéssel szemben

A bécsi terrortámadás után összehívott rendkívüli parlamenti ülésen az osztrák kancellár jogi eszközöket kért, és arról beszélt, hogy a társadalmi törésvonal nem a keresztények és a muszlimok, vagy az osztrákok és a migránsok között húzódik.

A kormánynak több cselekvési lehetőségre van szüksége az Ausztriára leselkedő fenyegetésekkel szemben - jelezte Sebastian Kurz osztrák kancellár a parlament rendkívüli ülésén, amelyet a bécsi merénylet miatt hívtak össze csütörtökön.

A kancellár problémának tartja, hogy nem mindig áll rendelkezésre megfelelő jogi eszköz a szélsőséges iszlamisták és más kockázatosnak ítélt személyek megfigyelésére és büntetésére.

Nem ismétlődhet meg, hogy egy dzsihadista visszatérve háborítatlanul él tovább Ausztriában csak azért, mert állítása szerint már nem vall radikális nézeteket

- nyomatékosította Kurz. Egyúttal hozzátette: nagy szükség van a bírálatok kereszttüzébe került alkotmányvédelmi és terrorelhárítási hivatal reformjára.

A kancellár aláhúzta a nemzetközi együttműködés és megelőzés fontosságát.

Nem hagyhatjuk, és nem is fogjuk, hogy osztrák földön párhuzamos társadalmak működjenek, amelyek gyűlölnek minket - hangoztatta, barbároknak nevezve az ártatlanokat gyilkoló szélsőségeseket.

"Teljes elszántsággal és kompromisszumok nélkül kell harcolnunk szabad társadalmunk ellenségeivel" - fűzte hozzá. Ugyanakkor újból megjegyezte:

nem szabad megosztani a társadalmat, és a törésvonal nem a keresztények és a muszlimok, vagy az osztrákok és a migránsok között húzódik.

Ugyanezt hangsúlyozta Wolfgang Sobotka házelnök is, aki szerint nem engedhető meg, hogy a gyűlölet megossza az embereket. "Erősebbek vagyunk, mint a gyűlölet és a terror" - mondta. "Aki azt hiszi, hogy megfélemlíthet minket, az téved" - tette hozzá.

A parlamenti politikusok részvétüket nyilvánították ki az áldozatok és hozzátartozóik felé. Kurz beszédét egyperces néma csend előzte meg.

Egy magányos terrorista négy emberrel végzett és huszonhármat megsebesített Bécs belvárosában hétfő este.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×