Ugyan az országos felmérésekből kiolvasható általános trend, hogy Joe Biden hónapok óta őrzi pár pontos, körülbelül 5 százalékos előnyét Donald Trumppal szemben, de az Egyesült Államok választási rendszerében az egyes államok eredményei lesznek meghatározók, hogy az elektori szavazatok végül melyik jelöltre fognak befutni – emlékeztetett az InfoRádiónak nyilatkozó Kaló Máté külpolitikai elemző.

Az idén ráadásul nemcsak a járvány miatti korai- és levélszavazatok magas aránya és az egyébként is magasabb részvétel (140–150 millió) lehet bizonytalansági tényező a végeredményt illetően, hanem például a rejtőzködő szavazókon is sok múlhat.

A szakember megismételte, az, hogy önmagában Joe Biden vezet a teljes népességet tekintve releváns, azonban nem kötelező arra nézve, hogy nyerni is fog, hiszen, mint emlékezetes, 2016-ban és 2000-ben is

az országosan kevesebb szavazatot hozó jelölt vált végül elnökké,

amire az elektori rendszer kínál lehetőséget. És erre bazírozok Donald Trumpnak is a kampánya – teljesen legitim módon a láthatóan aránytalan rendszerben – miszerint a legkevesebb elektorral történő győzelmet árazták be maguknak.

Az idei elnökválasztás további különlegessége, hogy számottevően kibővült a billegő, szoros versenyt ígérő államoknak a száma, amikben tradicionálisan nagyon sok pénzt költenek a kampányra a stábok, főként ahol kifejezetten magas a elektorszám (Pennsylvania, Florida, Ohio). Ez hasonlóképp nagyban növeli a bizonytalanságot a végeredménnyel kapcsolatban. Nagy kilengések lehetnek – jegyezte meg Káló Máté – ugyanis egy állam összes elektori szavazata akár egy szavazatkülönbséggel is hozható.

Tekintve, hogy valóban nagyon sok lesz a levélszavazat, amiknek a megszámolása nem reális november 3-a estéjén, ezért az is előfordulhat, hogy

a végeredményre akár egy hetet is várni kell.