Infostart.hu
eur:
367.48
usd:
334.82
bux:
143918.5
2026. november 18. szerda Jenő
Paul R. Milgrom (b) és Robert B. Wilson amerikai közgazdászok portréi a kivetítőn, az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjak bejelentése alkalmából tartott sajtótájékoztatón, Stockholmban 2020. október 12-én.  A tudósok az  aukciós elméletek fejlesztéséért, és új aukciós modellek kialakításáért részesültek az elismerésben.
Nyitókép: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Anders Wiklund

Az aukciós elmélet fejlesztéséért jár a közgazdasági Nobel-emlékdíj

Két amerikai közgazdász, Paul Robert Milgrom és Robert Butler Wilson, a Stanford egyetem két professzora nyerte el az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat az árverések mechanizmusának elméleti és gyakorlati kutatásában végzett munkájáért - jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia hétfőn.

A svéd jegybank által 1968-ban alapított közgazdasági Nobel-emlékdíjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítéli oda. A díjjal járó tízmillió svéd korona (1,1 millió dollár) pénzjutalom megoszlik a két kitüntetett között.

Számos terméket és szolgáltatást értékesítenek árveréseken, így például elektromos energiát, pénzügyi eszközöket, halászati kvótákat vagy éppen szén-dioxid-kvótákat.

Az aukciók tudománya nagyon fontos a jól működő piacok megértéséhez.

Az akadémia a döntés indoklásában kiemelte, hogy a két amerikai professzor az aukciós elmélet fejlesztésével és új aukciós formák kitalálásával egyaránt hasznot hozott vevőknek, eladóknak és adófizetőknek szerte a világban. Az általuk kifejlesztett aukciós modelleket felhasználják például rádiófrekvenciák, halászati kvóták és repülőtéri részidők (slot) értékesítésében.

Az árveréselmélet és licitálási stratégiák két kiemelkedő alakja már évek óta a közgazdasági Nobel-díj esélyesei között szerepel.

Paul R. Milgrom 1948. április 20-án született, és a Michigani Egyetem után a Stanfordon tanult, 1987 óta dolgozik a Stanford professzoraként. Leginkább az árverések elméletében, az árverések megtervezésének gyakorlatában és az árképzési stratégiák területén folytatott munkássága miatt ismert. Már az 1979-ben megvédett doktori disszertációját is az aukciós elméletről írta, konzulense pedig Robert B. Wilson volt.

Robert B. Wilson 1937. május 16-án született, a Harvardon tanult, és 1964 óta dolgozik a Stanford egyetemen. Szakterületei a piactervezés, az árképzés, a tárgyalások és más egyéb témák az ipari szervezeteket illetően, valamint a gazdaság és az információáramlás kapcsolatának vizsgálata. Szakértője a játékelméletnek és annak alkalmazásának. Részt vett árverések tervezésében és versenyképes licitálási stratégiák kidolgozásában az energia és a kommunikációs szektorban, valamint újító árképzési sémák megtervezésében is közreműködött.

A közgazdasági Nobel-díjat, egészen pontosan a Svéd Központi Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíját, a svéd jegybank alapította fennállásának háromszázadik évfordulója alkalmából 1968-ban. A díjat először 1969-ben ítélték oda.

A többi - az orvosi, a fizikai, a kémiai, az irodalmi és a béke - Nobel-díjat Alfred Nobel (1833-1896) svéd vegyész és üzletember, a dinamit feltalálója végakaratának alapján hozták létre, és először 1901-ben osztották ki.

Tavalyig 84-en kaptak közgazdasági Nobel-emlékdíjat, a díjazottak átlagéletkora 67 év volt. A legfiatalabb díjazott, a francia Esther Duflo 46 évesen tavaly nyerte el a kitüntetést, a legidősebb pedig Leonid Hurwicz volt, aki 90 évesen 2007-ben vehette át a díjat. Eddig csak két nő kapta meg a közgazdasági Nobel-díjat, Esther Duflo és az amerikai Elinor Ostrom, utóbbi 76 éves korában 2009-ben.

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

Új korszak küszöbén állunk, most dől el Magyarország jövője a globális technológiai versenyben

A jövő technológiai versenyében az kerül előnybe, aki maga hozza létre és birtokolja a kulcsfontosságú technológiai megoldásokat. Ezek a megoldások a deep tech területéről érkeznek, amely mély kutatásra, jelentős tőkére és kitartó fejlesztésre épül, és egész iparágak erőviszonyait képes átrendezni. A Portfolio első Deep Tech konferenciája azt vizsgálja, hogyan válhat egy tudományos felismerésből piacképes vállalat és exportképes ipari teljesítmény -összekötjük a tudományos és az üzleti világot. Kiderül az is, hol áll Európa és Magyarország az Egyesült Államok és Kína technológiai versenyében. Kutatók, alapítók, befektetők és döntéshozók beszélnek többek között a mesterséges intelligenciáról, a robotikáról, az energiatárolásról, az új anyagokról, valamint az űripari és védelmi fejlesztésekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×