Anatol Glaz, a minszki külügyminisztérium szóvivője szerint az intézkedést a szélsőségesség- és terrorizmusellenes tárcaközi bizottság ajánlására hozták meg.

A szóvivő nem közölte, pontosan hány újságíró érintett, de több külföldi médium, így a BBC brit közszolgálati tévé és rádió, az AFP, a Reuters és az AP hírügynökségek, az ARD német közszolgálati tévé és a Deutsche Welle német közrádió, valamint az amerikai székhelyű Szabadság Rádió több újságírójától is visszavonták a fehéroroszországi működési engedélyt.

Tacjana Melnicsuk az AFP-nek elmondta, hogy bekérették a külügyminisztériumba, ahol közölték vele, hogy visszavonták a BBC-s tudósítói engedélyét, ugyanígy egy másik kolléganőjének is. Azt is követelték, hogy adja vissza az akkreditációs kártyáját.

Több külföldi tudósító arról számolt be a dpa német hírügynökségnek, hogy nemcsak akkreditációjukat vonták vissza, hanem még ezt megelőzően a biztonsági erők őrizetbe vették őket.

Az ARD-hez mint konzorciumhoz tartozó, kölni székhelyű WDR tévéadó pedig azt jelentette, hogy egész éjjel őrizetbe tartották három fős forgatócsoportját, miután a tüntetésekről tudósítottak, és ez adásba került. "Döbbenetes, ami Minszkben történik, és elfogadhatatlan, ahogy forgatócsoportunkkal bántak ott" - jelentette ki Jörg Schönenborn, a WDR programigazgatója. Hozzátette, hogy az ARD-t nem félemlítik meg ezek az események, és a tévétársaság minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy újságírói kritikusan és függetlenül tudósítani tudjanak a fehéroroszországi eseményekről. A WDR információi alapján a forgatócsoport két orosz állampolgárságú tagját kiutasították Fehéroroszországból, a csoport fehérorosz vezetőjét pedig bíróság elé állítják hétfőn.

Az orosz médiumok közölték, hogy az ő tudósítóikat már korábban kiutasították az országból.

A hatodik mandátumát a vitatott tisztaságú választásokon a szavazatok több mint 80 százalékával elnyert Aljakszandr Lukasenka példa nélküli tiltakozással néz szembe. Az ellenzék, amelynek a vezetője, Szvjatlana Cihanouszkaja Litvániába menekült, két tömegtüntetést szervezett augusztus 16-án és 23-án, és vasárnap újabb nagyszabású megmozdulásra készül.

Az Európai Unió elutasította a választások eredményét, szankciókat készít elő vezető fehérorosz tisztségviselők ellen és felszólította Lukasenkát: folytasson párbeszédet az ellenzékkel.

Lukasenka viszont elutasít minden engedményt, és a Nyugat által a megbuktatására szervezett összeesküvést emleget.

A legutóbbi tüntetéseken, amelyeken bevetették a rendvédelmi erőket, három ember meghalt, több tucatnyian megsebesültek, több mint 7000 embert pedig előállítottak.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton ismételten kijelentette, hogy elismeri a választás eredményét. "A világon semmi sem ideális" - mondta Putyin az állami televíziónak adott interjúban. Kétségét fejezte ki, hogy azok közül, akik megkérdőjelezték a választások eredményét, vajon mind tisztességesek-e.

Az Egyesült Államok minszki nagykövetsége szombaton nyilatkozatban szólította fel a fehérorosz vezetést, hogy vessen véget az újságírók üldözésének és az internet blokkolásának.

"Aggódunk az újságírók folytatódó üldözése miatt, a független médiumok és ellenzéki internetes oldalak blokkolása, valamint a gyülekezési és a szólásszabadsághoz való jogukat gyakorló békés állampolgárok önkényes őrizetbe vétele miatt" - olvasható a közleményben.