Infostart.hu
eur:
385.44
usd:
331
bux:
122311.2
2026. január 19. hétfő Márió, Sára
Amerikai zászlót lenget a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedésekkel elégedetlen emberek autói között egy férfi Michigan állam törvényhozásának épülete előtt Lansingban 2020. április 15-én.
Nyitókép: MTI/AP/Paul Sancya

Újabb "szoborradír" Amerikában, az amerikai képviselőházból 11 alkotás tűnik el

Olyan személyiségekéi, akiknek közük volt az afroamerikaiak rabszolgasorsba hajtásához.

Az amerikai képviselőház szerdán este elsöprő többséggel, 305:113 arányban megszavazta a konföderációs szobrok eltávolítását a kongresszus díszcsarnokából.

A szavazáskor 72 republikánus törvényhozó a demokratákkal együtt voksolt, és az összes nemleges szavazatot republikánusok adták le.

"Képzeljék csak el, milyen érzés nekem, afroamerikainak tudni azt, hogy az őseim részt vettek e kongresszus felépítésében, és mégis, még mindig vannak itt olyan szobrok, amelyeket az őseimet rabszolgasorba taszítóknak emeltek" - fogalmazott a szavazás előtt elmondott rövid beszédében Karen Bass kaliforniai demokrata párti képviselő, a kongresszus fekete caucusának (képviselői lobbicsoportjának) vezetője.

A politikus megjegyezte: külön örömmel tölti el őt, hogy a szavazásra kevesebb mint egy héttel a georgiai John Lewis képviselő halála után került sor. A 80 esztendősen elhunyt Lewis elismert polgárjogi harcos volt, aki 1963-ban beszédet mondott a Washingtonban tartott híres polgárjogi meneten is. "Azt hiszem, nagyon is helyes, hogy ezt a szavazást Lewis képviselő tiszteletére is tartottuk" - fogalmazott Bass.

A konföderációs személyiségek szobrainak eltávolítása a díszcsarnokból kétpárti támogatást élvezett, igaz, a republikánusok megosztottak voltak a kérdésben. Két vezető republikánus képviselő, Kevin McCarthy, aki egyben a republikánus frakció vezetője is, valamint Steve Scalise, louisianai politikus megszavazta a törvényt, míg Liz Cheney, wyomingi képviselő ellene voksolt.

A szerdán este elfogadott törvény értelmében 11 konföderációs személyiség - köztük Robert Lee tábornok, a konföderációs seregek vezetője és Rogert Taney, az alkotmánybíróság egykori elnöke - szobrát távolítják el. Vagy a Capitolium egy másik termében helyezik el, vagy átadják őket a Smithsonian Múzeumnak. A konföderáció az amerikai polgárháború (1861-1865) időszakában a rabszolgatartó déli államok szövetsége volt, és sok amerikai számára ma is a rabszolgatartó korszak jelképe. A konföderációs szobrok eltávolításának igénye a Minneapolisban rendőri erőszak következtében meghalt George Floyd halála után vetődött fel az amerikai politikai és társadalmi életben. A rendőri erőszak ellen tüntető tömegek szerte az Egyesült Államokban a konföderációs szobrok eltávolítását is követelték, és sok helyütt meg is rongálták e korszak szobrait és emlékműveit.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Nagy bejelentést tett a Mol, mutatjuk a piaci reakciót

Nagy bejelentést tett a Mol, mutatjuk a piaci reakciót

Jelentős esésekkel indul a hét az európai tőzsdéken, miután hétvégén Donald Trump vámokkal fenyegette meg azokat az európai országokat, amelyek az útjába állnak Grönland megszerzésében. A német és a francia tőzsde 1 százalék feletti mínuszban áll és az ázsiai részvénypiacokon is többségében eséseket lehetett reggel látni, itt egy kínai GDP-adat is mozgatta a hangulatot. A kockázatkerülés érződik a nyersanyagpiacokon és a kriptovalutáknál, az arany és az ezüst új csúcsra ment, a bitcoin és az ether viszont jelentősebb esést mutat. Az amerikai tőzsdéken ma nincs kereskedés Martin Luther King napja miatt, így innen nem érkezik ma iránymutatás. A héten a világ szeme Davoson van, ma kezdődik a Világgazdasági Fórum, itthon pedig a Mollal kapcsolatban érkeztek hírek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×