eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Amerikai zászlót lenget a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedésekkel elégedetlen emberek autói között egy férfi Michigan állam törvényhozásának épülete előtt Lansingban 2020. április 15-én.
Nyitókép: MTI/AP/Paul Sancya

Újabb "szoborradír" Amerikában, az amerikai képviselőházból 11 alkotás tűnik el

Olyan személyiségekéi, akiknek közük volt az afroamerikaiak rabszolgasorsba hajtásához.

Az amerikai képviselőház szerdán este elsöprő többséggel, 305:113 arányban megszavazta a konföderációs szobrok eltávolítását a kongresszus díszcsarnokából.

A szavazáskor 72 republikánus törvényhozó a demokratákkal együtt voksolt, és az összes nemleges szavazatot republikánusok adták le.

"Képzeljék csak el, milyen érzés nekem, afroamerikainak tudni azt, hogy az őseim részt vettek e kongresszus felépítésében, és mégis, még mindig vannak itt olyan szobrok, amelyeket az őseimet rabszolgasorba taszítóknak emeltek" - fogalmazott a szavazás előtt elmondott rövid beszédében Karen Bass kaliforniai demokrata párti képviselő, a kongresszus fekete caucusának (képviselői lobbicsoportjának) vezetője.

A politikus megjegyezte: külön örömmel tölti el őt, hogy a szavazásra kevesebb mint egy héttel a georgiai John Lewis képviselő halála után került sor. A 80 esztendősen elhunyt Lewis elismert polgárjogi harcos volt, aki 1963-ban beszédet mondott a Washingtonban tartott híres polgárjogi meneten is. "Azt hiszem, nagyon is helyes, hogy ezt a szavazást Lewis képviselő tiszteletére is tartottuk" - fogalmazott Bass.

A konföderációs személyiségek szobrainak eltávolítása a díszcsarnokból kétpárti támogatást élvezett, igaz, a republikánusok megosztottak voltak a kérdésben. Két vezető republikánus képviselő, Kevin McCarthy, aki egyben a republikánus frakció vezetője is, valamint Steve Scalise, louisianai politikus megszavazta a törvényt, míg Liz Cheney, wyomingi képviselő ellene voksolt.

A szerdán este elfogadott törvény értelmében 11 konföderációs személyiség - köztük Robert Lee tábornok, a konföderációs seregek vezetője és Rogert Taney, az alkotmánybíróság egykori elnöke - szobrát távolítják el. Vagy a Capitolium egy másik termében helyezik el, vagy átadják őket a Smithsonian Múzeumnak. A konföderáció az amerikai polgárháború (1861-1865) időszakában a rabszolgatartó déli államok szövetsége volt, és sok amerikai számára ma is a rabszolgatartó korszak jelképe. A konföderációs szobrok eltávolításának igénye a Minneapolisban rendőri erőszak következtében meghalt George Floyd halála után vetődött fel az amerikai politikai és társadalmi életben. A rendőri erőszak ellen tüntető tömegek szerte az Egyesült Államokban a konföderációs szobrok eltávolítását is követelték, és sok helyütt meg is rongálták e korszak szobrait és emlékműveit.

Címlapról ajánljuk

Érdemes bátornak lenni és vállalni a vitákat első látásra megnyerhetetlen ügyekben is

Szokásos év végi nemzetközi Kormányinfó-sajtótájékoztatóját tartotta december 21-én a miniszterelnök a Karmelita kolostorban, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter társaságában. Értékelte a magyar uniós elnökséget és közölte, hogy 2025-re nagyszerű évet vár. Az újságírók kérdezték a földgázszállítási kihívásokról, a romániai választásokba való beavatkozás elkerülésének lehetőségéről, a hazai választási törvény esetleges további módosításáról, Magyar Péterről, az uniós pénzösszegek megszerzésének lehetőségéről, a közel-keleti helyzettel kapcsolatos erőfeszítéseiről, a budai Várban felújított Pénzügyminisztérium sorsáról, illetve a forint árfolyamáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×