Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót
Az előző esti heves tűzvészben megrongálódott párizsi Notre-Dame székesegyház 2019. április 16-án. A lángok a restaurálási munkálatokhoz felállított állványzaton, a tetőszerkezetnél keletkeztek, és onnan terjedtek tovább. A tűz következtében összeomlott az épület huszártornya és odaveszett teljes tetőszerkezete.
Nyitókép: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

Fordulat a Notre-Dame ügyében, sokan remélték ezt a döntést

Engedélyezte a francia elnök, hogy az eredeti formájában állítsák helyre a párizsi székesegyháznak a tavalyi áprilisi tűzvész nyomán leomlott huszártornyát.

Jóllehet, Emmanuel Macron eleinte azt szerette volna, ha kortárs építészeti tervek szerint, a 21. század többé-kevésbé merész lenyomatát magán hordozva épült volna újra a katedrális, a felújításon dolgozó építészekből, szakértőkből és helyi képviselőkből álló szervezet csütörtöki ülése után a francia elnöki hivatal jelezte, hogy Emmanuel Macron "magáévá tette azt a meggyőződést", hogy eredeti formájában történjen a helyreállítás.

"A elnök megbízik a szakemberekben, és nagyvonalakban jóváhagyta a főépítész (Philippe Villeneuve) által bemutatott tervet, amely a huszártorony eredeti formában történő helyreállítását írja elő" - olvasható a közleményben. Emmanuel Macron a tűzvész utáni napokban felvetette azt a lehetőséget, hogy nemzetközi építészeti pályázatot hirdetnek a leomlott huszártorony újjáépítésére, és az alapján döntik el, hogy "az eredeti másolatát építik meg, vagy korunk technikáinak és kihívásainak megfelelő új toronyra van szükség".

A tűzvészben összeomlott, 93 méter magas, fából készült és ólommal borított szerkezetet 1860-ban Eugene Viollet-le-Duc építette, miután az eredetileg 1250-ben épített szerkezetet 1786 és 1792 között lebontották.

A katedrális főépítésze több szakemberrel együtt azt hangsúlyozta, hogy a XIX. században azért kellett kitalálni egy új huszártornyot, mert a korábbinak nyoma sem maradt a francia forradalom rombolása után. Most viszont a rendelkezésre álló tervek alapján lehetséges a ledőlt tornyot az eredeti formájában újjáépíteni, és ez lenne szerinte "a legegyszerűbb, leggazdaságosabb, leggyorsabb és legészszerűbb megoldás".

Philippe Villeneuve főépítész csütörtökön egy 3 ezer oldalas tervet mutatott be a tetőszerkezet és huszártorony felújítására, amelyet négyórás ülése után az illetékes testület egyhangúlag elfogadott.

Összefogott a világ, hogy segítse a helyrellítást

Az egész világot megrázó tűzvészt követően több mint 900 millió eurónyi felajánlás érkezett mecénásoktól, nagyvállalatoktól és szervezetektől, valamint egyszerű hívektől a világ minden tájáról a helyreállításra.

A tűz másnapján megkezdett épületstabilizálási munkát azonban a munkásokat fenyegető ólommérgezés veszélye miatt tavaly júliusban három hétre leállították, ősszel és télen a viharok nehezítették a munkát, márciusban pedig a koronavírus-járvány miatt állították le több mint egy hónapra. A székesegyház előtti teret azonban május 31-én megnyitották a nagyközönség számára, és szeptember vége előtt befejeződik a leomlott huszártorony körüli állványzatnak a lebontása.

A huszártorony felújítás alatt állt, amikor 2019. április 15-én az állványzaton tűz ütött ki. Az állványzat nem omlott össze, de megrongálódott a tűzvész okozta hőben. A deformálódott és a tűzben egymásra olvadt fémhengerekből álló építmény elbontása az előfeltétele annak, hogy a tényleges felújítás megkezdődhessen. Az elbontási munkák június 8-án kezdődtek.

A tervek szerint a helyreállítás 2021-ben kezdődhet, miután még idén stabilizálják a boltozatot, és 2024 tavaszán nyithatna újra a katedrális.

Címlapról ajánljuk
Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tisza-kormány: készpénzmilliárdok az erdőben, mi lesz a Seszták-ügy következő fejleménye?

Tisza-kormány: készpénzmilliárdok az erdőben, mi lesz a Seszták-ügy következő fejleménye?

A közélet egyik leghangosabb botránya robbant ki azután, hogy több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt foglalt le a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) a Seszták Miklós, a Fidesz-KDNP egykori minisztere ellen folyó büntetőügyben. A különböző devizákban felhalmozott, hatalmas összegekre elásva, valamint rejtett széfekben bukkantak rá a hatóságok. Szombat délután a KDNP frakcióvezetője, Rétvári Bence arra kérte Sesztákot, hogy mondjon le mandátumáról, a Fidesz is a volt minisztere távozását követeli.  az ügy további részleteit ebben a cikkünkben dolgozzuk fel a nap folyemán. Kármán András pénzügyminiszter közölte: a 2027-es költségvetést a héten tárgyalja az Országgyűlés. Tegnap megjelent a december 24-ét munkaszüneti nappá nyilvánító törvényhez kapcsolódó miniszteri rendelet. A részletekből kiderült: 2026. december 12-e nem lesz munkanap.  Cikkünk folyamatosan frissül a magyar kormányról lépéseiről szóló legfrissebb hírekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×