Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót
A párizsi Notre-Dame-székesegyház két nappal a templomban pusztító tűzvész után, 2019. április 17-én. A lángok a restaurálási munkálatokhoz felállított állványzaton keletkeztek, és onnan terjedtek tovább. A tűz következtében összeomlott az épület huszártornya és odaveszett a teljes tetőszerkezete.
Nyitókép: MTI/AP/Francois Mori

Hozzányúlnak a Notre-Dame-hoz

Lebontják a párizsi székesegyháznál a tavalyi áprilisi tűzvész nyomán leomlott huszártorony körüli állványzatot, ott, ahol a tűz kiütött. A hétfőn kezdődő munkálatok egész nyáron folytatódnak.

A katedrális felújítását végző állami szervezet vasárnapi közleménye emlékeztetett arra, hogy a huszártorony felújítás alatt állt, amikor 2019. április 15-én az állványzaton tűz ütött ki. Az állványzat nem omlott össze, de megrongálódott a tűzvész okozta hőben.

A 40 ezer darabból álló 200 tonnás állványzatot, amelynek a fele több 40 méteres magasságban található, először megerősítették, majd három szinten fémrudakkal fogták körbe, annak érdekében, hogy ne omoljon össze.

Hétfőtől öt-öt alpinistából álló két csapat felváltva fogja a lehető legközelebb megközelíteni a megégett részeket,

és rezgőfűrésszel kivágni az egymásra olvadt fémhengereket, amelyeket azután egy 80 méter magas daruval szállítanak el a helyszínről.

Az egész világot megrázó tűzvészt követően több mint 900 millió eurónyi felajánlás érkezett mecénásoktól, nagyvállalatoktól és szervezetektől, valamint egyszerű hívektől a világ minden tájáról a helyreállításra. A tűz másnapján megkezdett épületstabilizálási munkát azonban a munkásokat fenyegető ólommérgezés veszélye miatt júliusban három hétre leállították, ősszel és télen a viharok nehezítették a munkát, márciusban pedig a koronavírus-járvány miatt állították le több mint egy hónapra. A székesegyház előtti teret azonban május 31-én megnyitották a nagyközönség számára.

Jean-Louis Georgelin kormánybiztos a többszöri leállás ellenére úgy véli, hogy a helyreállítás 2021-ben megkezdődhet, miután még idén stabilizálják a boltozatot. A tűzvész másnapján Emmanuel Macron elnök azt közölte, hogy öt év alatt szeretné helyreállíttatni a székesegyházat, s jóllehet a határidőt sokan szorosnak találják, a kormánybiztos szerint továbbra is az a cél, hogy az államfő által kért határidőre befejeződjön a helyreállítás.

Az viszont még mindig nem dőlt el, hogy milyen formában állítja helyre Franciaország a gótika egyik legemblematikusabb épületét.

A leomlott huszártorony 1860-ban épült Eugene Viollet-le-Duc tervei alapján, miután az eredetileg 1250-ben épített szerkezetet 1786 és 1792 között lebontották. Az újjáépítők két táborra szakadtak: az "ortodoxok" azt követelik, hogy a XIX. században helyreállított műemlék azonos mása épüljön fel a Viollet-le-Duc által tervezett huszártoronnyal. Ehhez a táborhoz tartozik a székesegyház főépítésze, Philippe Villeneuve is. A "modernisták" - köztük maga a köztársasági elnök is - viszont újító kézzel nyúlnának az épülethez, rajta hagyva a XXI. század többé-kevésbé merész lenyomatát.

Címlapról ajánljuk
Fordult a kocka: hazatért a világhírű magyar találmány

Fordult a kocka: hazatért a világhírű magyar találmány

Több évtized után ismét Magyarországon gyártják a világ egyik legismertebb logikai játékát, a Rubik-kockát. A termelés a Jász-Plasztik Kft. jászberényi üzemében indult el, amely a kanadai Spin Master hivatalos gyártópartnereként állítja elő a magyar találmányt. Az üzem átadásán Rubik Ernő is jelen volt. A beruházásról exkluzív interjúban beszélt Steven Radewych, a Spin Master globális ellátásért felelős vezető alelnöke, valamint Kasza János, a Jász-Plasztik Kft. egyik tulajdonosa és projektigazgatója az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×