eur:
404.79
usd:
375.38
bux:
76478.67
2024. november 7. csütörtök Rezső
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a V4+Ausztria csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatón a Várkert Bazárban 2018. június 21-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Megkapta a bizalmat a lengyel kormány

A szavazást Mateusz Morawiecki miniszterelnök kezdeményezte, az ország stabilizálásának szükségességével, kormánya helyzetének megerősítésével indokolta lépést, miután az ellenzék szerinte a koronavírus-járvány alatt megpróbálja destabilizálni a belpolitikai helyzetet.

A 460 fős szejmben a Morawiecki-kabinet megmaradása mellett szavazott a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt frakciójának mind a 235 képviselője. Két tartózkodás mellett, nemmel szavaztak az ellenzéki pártok jelen lévő képviselői, összesen 219 honatya.

A kormányfő csütörtökön váratlanul nyújtotta be az indítványt, a szejm még aznap napirendre tűzte. Morawiecki előzőleg Andrzej Duda elnökkel egyeztetett lépéséről, amely minden jel szerint a június 28-i elnökválasztással is összefüggésbe hozható.

Mintegy egyórás parlamenti beszédében a kormányfő azzal vádolta az ellenzéket, hogy a járványhelyzetben is meddő vitákat szít,

a bizalmi szavazás pedig véget vet a "botránykeltő fesztiválnak".

Ezzel arra utalt, hogy az ellenzék az utóbbi hónapokban több kormánytaggal szemben nyújtott be bizalmatlansági indítványt, amelyet a szejm sorra leszavazott. A törvényhozás csütörtöki napirendjén is szerepel egy, az egészségügyi miniszterrel szemben benyújtott ellenzéki indítvány.

Utalva a járvány hatékony lengyelországi kezelésére, a kormányfő aláhúzta: Lengyelország az utóbbi harminc év "legmélyebb válságából" kezd kikerülni, további fejlődése érdekében pedig szükség van a kormány, a parlament, az önkormányzatok és az államfő együttműködésére. "Engedjétek, hogy cselekedjünk, ne zavarjatok" - fordult az ellenzékhez.

Áttekintve a 2015 óta kormányzó, a tavaly őszi parlamenti választáson újból többséget szerzett PiS társadalmi és gazdasági reformpolitikájának eredményeit, Morawiecki kiemelte Andrzej Duda szerepét ennek megvalósításában. Sorolta a nagy infrastrukturális fejlesztések - köztük a Varsó és Lódz között építendő nemzetközi óriásrepülőtér (CPK), valamint a Visztula-turzáson épülő, az észak-lengyelországi városokat a Balti-tengerrel összekötő csatorna - terveit. A két említett projekt leállítását a fő ellenzéki elnökjelölt, Rafal Trzaskowski szorgalmazza, a járvány okozta válságra hivatkozva.

A kormányfő megköszönte a PiS vezette kormánykoalíció két kispártja, az Egyetértés és a Szolidáris Lengyelország hozzájárulását a reformok megvalósításához. Ez arra a kormánytáboron belüli korábbi átmeneti válságra is vonatkozhatott, amelynek során az Egyetértés elnöke, Jaroslaw Gowin lemondott kormányfőhelyettesi posztjáról. Gowinnak akkor a PiS-től eltérő véleménye volt a szavazás megszervezéséről, még az elnökválasztás eredetileg május 10-re kitűzött időpontja előtt.

Andrzej Duda a kormányfő beszédét követő sajtóértekezletén aláhúzta a belpolitikai erők együttműködésének fontosságát, s ígérte: támogatni akarja az új beruházásokat, gondoskodni akar Lengyelország egyenletes fejlődéséről. Úgy vélte: a kormány terveinek nyugodt körülmények közötti megvalósítása a járvány okozta válság legyőzését, munkahelyek megőrzését biztosítja.

Ellenzéki képviselők a parlamenti vita során inkompetensnek minősítették a kormányt, Morawiecki fellépését pedig Duda "kampánygyűlésének" nevezték.

Ez volt a hatodik, kormányfő által indítványozott bizalmi szavazás az 1989-es rendszerváltás óta, a legutóbbit szintén Morawiecki kezdeményezte 2018-ban. Az összes előző szavazás is a kormány mandátumának megerősítésével végződött.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor az EPC-csúcs után: a világ gyorsabban fog megváltozni, mint gondoltuk

Orbán Viktor az EPC-csúcs után: a világ gyorsabban fog megváltozni, mint gondoltuk

A magyar miniszterelnök beszédével kezdődött és az Albániának mint következő helyszínnek történő átadással zárult az Európai Politikai Közösség (EPC) budapesti csúcstalálkozója. Ezután egy informális vacsorára kerül sor, amelyen természetesen tovább folytatódnak az egyeztetések, ahogy majd a pénteki uniós megbeszélésen is. Orbán Viktor reményei szerint az EU 27 országa péntek délutánra közelebb lesz egy mindenki számára elfogadható, Ukrajnával kapcsolatos megállapodáshoz.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.08. péntek, 18:00
Stumpf István
egyetemi tanár, korábbi alkotmánybíró és kancelláriaminiszter, az NKE John Lukács Intézet Amerika Kutatóintézetének emeritus kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×