eur:
400.12
usd:
367.52
bux:
74736.55
2024. október 15. kedd Teréz
Emmanuel Macron francia elnök, Angela Merkel német kancellár oldalán 2018. november 11-én.
Nyitókép: MTI/AP/Reuters/Benoit Tessier

Gigacsomagot javasol Merkel és Macron

A helyreállítási alap egy hitel lenne.

Németország és Franciaország egy 500 milliárd eurós (180 ezer milliárd forint) európai uniós alap felállítását javasolja a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására - jelentette be a német kancellár és a francia államfő

Az úgynevezett helyreállítási alap célja, hogy az Európai Unió "megerősödve, összetartóan és szolidárisan" emelkedjen ki a járvány miatt keletkezett gazdasági válságból

- mondta Angela Merkel német kancellár Emmanuel Macron francia államfővel tartott online tájékoztatóján, aláhúzva, hogy a koronavírus-járvány az EU eddigi legnagyobb megpróbáltatása.

A német-francia javaslat szerint az alap forrásait az EU-s szerződések módosítása nélkül, a közös költségvetésről szóló szabályoknak megfelelően teremtenék elő, és az alapot az EU 2021-ben kezdődő hétéves költségvetésébe - úgynevezett többéves pénzügyi keretébe - ágyazva működtetnék.

Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság a tagállami kormányok felhatalmazásával felvesz 500 milliárd euró hitelt, amelyet a ciklus első éveire összpontosítva költenének el, hogy a gazdaság minél hamarabb túljusson a válságon.

A hitelt a tagországok közösen, több ciklusra elnyújtva törlesztenék, megemelt költségvetési befizetés formájában.

A törlesztési terheket ugyanolyan arányban kellene megosztani, mint eddig a költségvetési befizetéseket, a hitelfelvétellel szerzett forrást viszont rászorultsági alapon osztanák el, vagyis

a válságot leginkább megszenvedő tagországok kapnák a legtöbb támogatást.

Ez a helyreállítási alap "filozófiája" - mondta Angela Merkel.

Kiemelte, hogy a kevésbé fejlett tagállamok felzárkózását szolgáló kohéziós alapokat is működtető EU-s költségvetés igen jól megfelel a járvány hatásainak ellensúlyozására, a közösség összetartásának, szolidaritásának erősítésére.

Németország és Franciaország az "európai eszme" mellett áll ki a javaslattal, amely azon a felismerésen alapul, hogy "Európának közösen kell cselekednie" a válság legyőzéséért, mert "a nemzetállamnak egyedül nincs jövője" - mondta Angela Merkel.

Rámutatott, hogy a tagállami szinten nagyjából 2000 milliárd eurót fordítanak válságkezelésre, amit EU-s szinten kiegészít az április elején elfogadott 540 milliárd euró összegű hárompilléres gazdaságösztönző mentőcsomag, és a javasolt 500 milliárd eurós helyreállítási alap. Ez a hozzávetőleg 3000 milliárd euró együtt már komoly "európai válasz" lehetne a járvány kihívására, tekintve, hogy a 27 tagország összesített hazai összterméke (GDP) mintegy 14 000 milliárd euró.

Emmanuel Macron arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai hitelezés történetében "hatalmas előrelépés" a javaslat.

"Ez nagyon fontos nap"

- mondta a francia elnök arra utalva, hogy a közös hitelfelvétel ügye az elmúlt években számos nézeteltérés tárgya volt az északi és a déli országok között, Franciaország a kezdetektől támogatta, Németország viszont elutasította a közösen kibocsátott kötvények gondolatát.

"Ezt az 500 milliárd eurót nem kell visszafizetniük azoknak, akik felhasználják a pénzt" - jelezte Emmanuel Macron. "Nem kölcsönök lesznek, hanem dotációk" - tette hozzá, arra emlékeztetve, hogy Olaszország elutasította, hogy a gazdaságösztönző alap visszafizetendő hiteleket tartalmazzon.

Emmanuel Macron a sajtótájékoztatón Párizs és Berlin prioritásának nevezte a közös európai egészségügy megteremtését a koronavírus-járványt követően.

"Az a szándékunk, hogy Európát nagyon konkrét kompetenciákkal ruházzuk fel az egészségügy terén. Közös maszk és tesztkészletekkel, közös és összehangolt vásárlási kapacitásokkal az ellenszerekre és az oltásokra, megosztott járvány-megelőzési programokkal, közös esetszámláló módszerekkel" - fogalmazott Emmanuel Macron. "Ez az egészségügyi Európa soha nem létezett, a prioritásunkká kell tenni" - tette hozzá.

A magyar és a lengyel kormány politikáját firtató újságírói kérdésre a francia elnök bírálta azokat a szerinte tekintélyelvű európai kormányokat, amelyek szerinte a koronavírus-járvány elleni intézkedéseket keretében korlátozni próbálják a jogállamiságot.

"Ezen a területen semmilyen megértést, semmilyen puhányságot nem fogunk tanúsítani" - mondta a francia elnök.

Kedvező fogadtatás

Ursula von der Leyen üdvözölte és konstruktívnak nevezte a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására szolgáló uniós alapra vonatkozó német-francia javaslatot, amely véleménye szerint helytállóan vázolja az Európa előtt álló gazdasági kihívás nagyságát.

Ursula von der Leyen közleményében hangsúlyozta a javaslat helyesen hangsúlyoz egy olyan megoldás szükségességét, amely az uniós költségvetést prioritásainak középpontjában tartja. Véleménye szerint az elképzelés, amely figyelembe veszi az összes tagállam és az Európai Parlament véleményét is, egyirányba halad az uniós bizottság által kidolgozott javaslattal.

Hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság meggyőződése szerint a gazdaságot fellendítő stratégiának három, egymással szoros kapcsolatban álló pillérre kell épülnie. Egyrészt a tagállamok által a gazdaság támogatására hozott azonnali intézkedésekre. Másrészt az eurócsoport által nemrégiben javasolt 540 milliárd euró összegű gazdasági mentőcsomagra. Harmadrészt pedig arra az unió 2021-től érvényes többéves pénzügyi keretét kiegészítő, a gazdaság talpra állítását segítő eszközre, amelyet az uniós bizottság várhatóan a jövő hét folyamán elfogad.

Ezeknek az eszközöknek együttesen lehetővé kell tenniük a tagállamok és a vállalkozások számára, hogy képesek legyenek hatékony választ adni válságra, és jelentős beruházások jöhessenek létre az európai gazdaság fellendítésére - mondta az uniós bizottság elnöke.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetében a helyes irányba tett lépésnek nevezte a javaslatot, amely véleménye szerint közös alapot teremthet a gazdaság fellendítésére.

Az uniós tanács elnöke üzenetében arra szólította fel a tagállamokat, hogy törekedjenek közös nevező megtalálására az Európai Bizottság gazdaság átalakítását és újra indítását célzó kulcsfontosságú előterjesztésével kapcsolatban.

Címlapról ajánljuk
Nem leszek másodhegedűs - kikosarazta a Szabadságpárt elnökét a regnáló kancellár
Folyamatos patthelyzet Ausztriában

"Nem leszek másodhegedűs" - kikosarazta a Szabadságpárt elnökét a regnáló kancellár

Noha a szeptember végi ausztriai parlamenti választásokon fölényes győzelmet arató radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke továbbra is a leghatározottabban magának követeli a kormányalakítást, koalíciós partner híján aligha lesz lehetősége erre, a szélsőjobboldalinak tartott párt vezetője hiába szólította fel Karl Nehammer kancellárt, a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) elnökét a koalícióban való másodhegedűs szerepének elvállalására, Nehammer hasonló határozottsággal nemet mondott.

Vitézy Dávid: azt üzenték a választók, ha marad is a főpolgármester, a dolgok nem mehetnek tovább úgy, mint eddig

Ki kell jönnünk abból a politikai mocsárból, ahol mindenkinek megvan a maga dumája, de a vége az, hogy a város akármelyik részére is nézünk, nem fejlődik – mondta Vitézy Dávid, a Fővárosi Közgyűlés tagja, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője. Az InfoRádió n című műsorában beszélt a Fővárosi Közgyűlés feloszlatásának esélyeiről, a 15 perces városról és a HÉV-ek jövőjéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.10.16. szerda, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×