eur:
393.01
usd:
366.42
bux:
0
2024. április 26. péntek Ervin
Sanna Marin finn miniszterelnök az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának második napi ülésén 2019. december 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Négynapos munkahetet szorgalmaz a világ legfiatalabb női miniszterelnöke

A nemrég kormányfővé választott Sanna Marin „következő lépésként a munkapiacon” a jelenlegi ötnapos munkahetet négy naposra rövidítené, vagy napi hat órányi munkára, esetleg a kettőt ötvözné.

Amennyiben a világ legfiatalabb miniszterelnökének javaslata megvalósul, Finnország lenne az első az Európai Unió, ahol a heti 24 óra lenne egy átlagos munkahét – tudósít az Euronews.

„Úgy hiszem, hogy az emberek megérdemlik, hogy több időt töltsenek a családjukkal, szeretteikkel, hobbijukkal, vagy életük más területével. Ez lehetne a következő lépés számunkra a munka világában” – nyilatkozta. Sanna Marin javaslatának pontos részletei egyelőre azonban nem ismertek.

A hírportál megjegyzi, a szomszédos Svédországban 2015-ben vezették be a hatórás munkanapokat – igaz, heti öt napban. Az eredmények azt mutatják, hogy az alkalmazottak boldogabbak, termelékenyebbek lettek, és anyagilag sem szenvedtek hiányt. Az egyetlen hátrány, hogy az államnak így nagyobb anyagi terheket kellett vállalnia. Franciaországban pedig 2000-ben vezették be a 35 órás munkahetet.

Címlapról ajánljuk

Bóka János az Arénában: igazodás vagy újraegyesítés, ez az unió nagy kérdése

Mi az Európai Uniót egy szerződéses alapokon nyugvó szabályrendszerre épülő együttműködésnek tekintjük, ebbe az állandó közös hitelfelvétel, a közös eladósodás, a fiskális föderalizmus nem fér bele – mondta Bóka János az InfoRádió Aréna című műsorában. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt az EP-választás tétéjéről, az unió jövőjéről és az EU-tagság húszéves mérlegéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
A magyar államadósság fontos része, mégis alig tudunk róla valamit: mire jó a Diszkont Kincstárjegy?

A magyar államadósság fontos része, mégis alig tudunk róla valamit: mire jó a Diszkont Kincstárjegy?

Az elmúlt években újra emelkedett a Diszkont Kincstárjegyek (DKJ) aránya a magyar adósságfinanszírozáson belül, azt követően, hogy 2015-2021 között jelentősen visszaesett az állományuk. A Diszkont Kincstárjegy fontos likviditáskezelési eszköz, ezzel tudja ugyanis a finanszírozási igény rövidtávú ingadozását simítani az állam. 2024-ben fontos változások tapasztalhatók ezen a piacon, jelentősen csökkenhet a forgalomban lévő sorozatok száma és hamarosan elindulhat a csereaukciós rendszer.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×