eur:
408.06
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 4. hétfő Károly
Juan Guaidó venezuelai ellenzéki vezető, parlamenti elnök (k) a törvényhozás épülete előtt Caracasban 2020. január 5-én, miután a rendőrség megakadályozta, hogy az ellenzéki képviselők bemenjenek a parlamentbe. Guaidót mintegy ötven ország Venezuela ideiglenes államfőjének ismeri el.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Miguel Gutiérrez

Újabb fordulat Venezuelában, miután a kormány megszállta a parlamentet

A kormány megszállta a parlamentet, Venezuela szocialista kormánya új elnököt iktatott be a parlament élére vasárnap, az ellenzéki képviselőket fegyveres gárdisták akadályozták az épületbe való belépésben. Ezután az ellenzék új elnököt választott.

Venezuela szocialista kormánya új elnököt iktatott be a parlament élére vasárnap, miután fegyveres gárdisták megakadályozták, hogy az ellenzéki képviselők belépjenek a törvényhozás épületébe. A tucatnyi ország által elítélt lépést a venezuelai ellenzék vezetői úgy minősítették, mint az ország utolsó demokratikus intézményének eltérítését.

Caracas, 2020. január 5.
Juan Guaidó venezuelai ellenzéki vezető, parlamenti elnök (b) a törvényhozás épülete előtt Caracasban 2020. január 5-én, miután a rendőrség megakadályozta, hogy az ellenzéki képviselők bemenjenek a parlamentbe. Guaidót mintegy ötven ország Venezuela ideiglenes államfőjének ismeri el.
MTI/EPA/EFE/Miguel Gutiérrez
Juan Guaidó venezuelai ellenzéki vezető, parlamenti elnök (b) a törvényhozás épülete előtt Caracasban 2020. január 5-én, miután a rendőrség megakadályozta, hogy az ellenzéki képviselők bemenjenek a parlamentbe. Guaidót mintegy ötven ország Venezuela ideiglenes államfőjének ismeri el. MTI/EPA/EFE/Miguel Gutiérrez

Néhány órával később a parlament tagjainak többsége - egy ellenzéki újság szerkesztőségében összegyűlve - megszavazta Juan Guaidó ellenzéki vezető újjáválasztását a parlament élére.

Guaidó, aki a házelnöki poszt legitimitására hivatkozva tudott mindeddig szembeszállni a Nicolás Maduro elnök vezette szocialista kormánnyal, néhány vele szövetséges képviselő kíséretében próbált bejutni a neoklasszikus épületbe, ahol az ellenzéki vezetésű Nemzetgyűlés napirendje szerint újjáválasztották volna tisztségébe. A nemzeti gárda rohamrendőri pajzsokkal felszerelt tagjai azonban megakadályozták a bejutásukat. A kialakult dulakodásban Guaidó megpróbált átmászni a parlament kerítésén, de a nemzeti gárdisták meghiúsították ezt a kísérletét.

Odabenn, hasonlóan kaotikus körülmények között Guaidó egyik riválisát, az egyik ellenzéki pártból korrupció gyanújával kizárt Luis Parrát iktatták be a venezuelai parlament új elnökévé.

Caracas, 2020. január 5.
Luis Parra képviselő (k) nyilatkozik a sajtó képviselőinek, miután letette házelnöki esküjét a törvényhozás üléstermében, Caracasban 2020. január 5-én. Juan Guaidó venezuelai ellenzéki vezetőt, hivatalban lévő parlamenti elnököt, valamint az ellenzéki képviselőket a rendőrség nem engedte be a parlamentbe. Guaidót mintegy ötven ország Venezuela ideiglenes államfőjének ismeri el több, mint egy éve.
MTI/EPA/EFE/Rayner Pena R.
Luis Parra képviselő (k) nyilatkozik a sajtó képviselőinek, miután letette házelnöki esküjét a törvényhozás üléstermében. MTI/EPA/EFE/Rayner Pena R.

A venezuelai Union rádió és az állami televízió beszámolója szerint Nicolás Maduro hivatalban lévő venezuelai elnök híveivel együtt vett részt a rögtönzött beiktatási ceremónián, ellenzéki képviselők heves tiltakozása mellett.

Az ellenzék szerint a törvényhozás nem volt határozatképes, s Maduro ismételten fittyet hány az alapvető demokratikus jogokra, megfélemlítést és erőt használva, hogy visszaszerezze a parlament felett 2015-ben elvesztett ellenőrzését. Guaidó illegálisnak minősítette az új parlamenti vezetést. Híveivel a venezuelai törvényhozás Twitter-oldalán puccsnak minősítette a történteket.

Maduró húzását azonnal elítélte az Egyesült Államok, az Európai Unió és egy tucatnyi latin-amerikai ország.

A 167 tagú parlament 100 ellenzéki képviselője egy újság szerkesztőségében gyorsan újraválasztotta Guaidót, akit korábban a világ több tucat országa ismert már el Venezuela legitim vezetőjeként.

A kialakult helyzet mindazonáltal tovább gyengítheti az ellenzék Maduro eltávolítására irányuló kampányát, és segíthet eljelentékteleníteni Guaidót.

"A diktatúra ma újabb hibát követett el" - hangoztatta Guaidó miután letette házelnöki esküjét az El Nacional című lap irodaházában. "Ma elfoglalták a parlamentet, áthágva a jogszabályokat, militarizálva (az épületegyüttest)" - tette hozzá.

Az ellenzéki vezető honfitársai millióinak reménységévé vált, hogy az ország kilábalhat abból a mély gazdasági és belpolitikai válságból, amely miatt az elmúlt években mintegy 4,5 millió venezuelai kényszerült külföldre menekülni.

A venezuelai válság rendezésére 2017-ben megalakult, úgynevezett Limai Csoport tagállamai vasárnap elítélték, hogy Nicolás Maduro kormánya erővel megakadályozta a parlament elnökének újraválasztását. Argentína, amely nemrég baloldali kormányt választott szintén elítélte a Caracasban lezajlott fejleményeket. Az Európai Unió vasárnap leszögezte, hogy továbbra is Guaidót fogják elismerni az ország legitim vezetőjeként. A brazil kormány demokráciaellenesnek nevezte Maduro húzását, az Egyesült Államok egy magas rangú latin-amerikai diplomatája pedig bohózatnak minősítette a meghamisított parlamenti ülést.

A világháló forgalmának korlátozását figyelő NetBlocks csoport szerint a nap folyamán korlátozottan voltak elérhetőek Venezuelában az internetes közösségi és videomegosztó portálok, feltehetően a parlamenti elnök megválasztásával összefüggésben.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×