A bejelentés hátterében az a 2015-ben aláírt hathatalmi atommegállapodás áll, amelynek értelmében számtalan korlátozást vezettek be az iráni atomprogram vonatkozásában – magyarázza a szakértő. A paktumot, amelyet Iránon kívül további öt ország – Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Oroszország és Kína – írt alá, Donad Trump amerikai elnök 2018. májusában mondta fel, és aláírta azt a rendeletet, amellyel visszaállította a perzsa állam elleni büntető intézkedéseket.

Teherán válaszként idén július elején azt közölte, amennyiben az európaiak el tudják érni az amerikai elnöknél, hogy megváltoztassa a véleményét, valamint visszavonja az ellenük hozott büntetőintézkedéseket, tartani fogják magukat a három évvel korábban aláírt megállapodáshoz, ez azonban mostanáig nem következett be, a 60 napos iráni határidő pedig letelt – tette hozzá Kis-Benedek József.

Évente öt atomfegyvert gyárthatnak

A korábbi egyezmény értelmében a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek joga volt ellenőrizni, hogy vajon Irán betartja-e és vajon mennyiben a megállapodást. Ezzel kapcsolatban ellentmondásos hírek láttak napvilágot – folytatta a nemzetbiztonsági szakértő –, miszerint bizonyos dolgokat betartottak, ugyanakkor voltak olyan intézkedések, amelyeket az irániak bevezettek a fejlesztést illetően, annak ellenére, hogy vállalták, hogy ezt nem teszik. Azzal, hogy a terminus letelt, az irániak úgy döntöttek, hogy elkezdik a dúsítást, vagyis

6-8 hónapon belül 90 százalékos tisztaságú uránt lesznek képesek előállítani, ami évi 5 darab atomfegyvert jelenthet számukra.

Haszan Róháni iráni elnök közlése szerint az említett iráni intézkedések visszafordíthatóak, amivel lényegében azt üzente, elsősorban az aláíró európai országoknak, hogy hassanak az Egyesült Államokra, hogy az visszavonja az ellenük hozott szankciókat – szögezte le Kiss-Benedek József. Úgy vélte: azzal, hogy az irániak megkezdték az urándúsítási programot,

gyakorlatilag bevallották azt, hogy eddig is fejlesztettek és valahol megsértették a hathatalmi megállapodást.

A szértő emlékeztetett, Donald Trump korábban azt szerette volna elérni, hogy a 2015-ben megkötött egyezményt egészítsék ki rakétafejlesztésre vonatkozó tilalommal is, amire Iránnak nemleges volt a válasza.

Kiss-Benedek József szerint semmiképp nem lenne jó, ha Irán atomfegyver birtokába jutna, hiszen amennyiben atomhatalommá válik, teljesen meg fognak változni az erőviszonyok az Közel-Keleten, ráadásul azt követően további országok is mondhatják, köztük Szaúd-Arábia, Egyiptom, vagy akár Törökország,

"ha Iránnak lehet, nekem miért ne lehetne?".

Nem beszélve arról, hogy az Izrael jó párszor közölte: azt nem tudják tolerálni, hogy Teherán, aminek vezetői részéről többször elhangzott, hogy a zsidó államot el akarják pusztítani, atomfegyverrel rendelkezzen. Tehát a tel-avivi vezetés esetleg célzott csapásokat hajthat végre Irán területén – tette hozzá.

A szakértő sajnálatosnak nevezete, hogy a hidegháborús időket követően ismét atomháborús veszély fenyeget. A nagyhatalmaknál is változik a helyzet, új hordozórakétákra, irányítórendszerekre van szükségük – folytatta. Sok olyan dolgok történik véleménye szerint, ami arra enged következtetni, hogy az atomfegyver-fejlesztés területén jó néhány ország előre fog lépni, ami rossz hír az emberiségnek. A címzetes egyetemi tanár szerint az lenne a legjobb, ha ezt az egészet betiltanák.