Infostart.hu
eur:
377.52
usd:
323.72
bux:
0
2026. április 9. csütörtök Erhard
Nyitókép: Pixabay

Most jön a német klíma-puding első próbája

Szigorú klímavédelmi adóreform-csomagot állított össze a német kormány, ebben szerepel többek között bizonyos repülőjegyek adójának emelése, és számos újfajta, a lakosságra vonatkozó adókedvezmény.

Elfogadta, és a törvényhozás elé terjesztette a német szövetségi kormány szerdai ülésén a 2030-ra kitűzött klímavédelmi célok elérését szolgáló tervének az adórendszer átalakításáról szóló részét. Németországnak a párizsi klímavédelmi egyezmény alapján 1990-hez képest 55 százalékkal kell csökkentenie szén-dioxid-kibocsátását 2030-ig. Az ennek érdekében tervezett

intézkedések alapgondolata a szén-dioxid-kibocsátás fokozatos "beárazása" és a klímabarát magatartás ösztönzése a lakosság terheinek növelése nélkül.

A terv adózási vonatkozásai a lakóingatlanok energetikai korszerűsítésével és a közlekedéssel kapcsolatosak.

Az eddigi 17 százalékról 9 százalékra csökkentik a vonatjegyek után fizetendő áfa kulcsát, hogy ösztönözzék a klímabarátként számon tartott vasúti közlekedést.

A belföldi és az Európán belüli utakra szóló repülőjegyek után fizetendő különadót a fenti intézkedéssel párhuzamosan csaknem a duplájára, 7,50 euróról 13,03 euróra emelik, és nagyjából 10-10 euróval emelik a közepes és a hosszú távú repülőutakra szóló jegyek árán felül fizetendő különadót a jelenlegi 23, illetve 42 euróról, hogy a költségek növelésével az éghajlatváltozást kevésbé fokozó közlekedési formák felé tereljék az utazókat.

A lakások szigetelése, az ablakok cseréje, a fűtési rendszer felújítása és az energiafelhasználást más eszközökkel mérséklő beruházások költségeinek egy részével csökkenthető a személyi jövedelemadó (szja) alapja a javaslat szerint. A beruházás befejezésének évében a költségek 7 százalékát, a következő két évben pedig 6-6 százalékát, összesen 40 ezer eurót (13,4 millió forint) lehet leírni.

A munkájuk miatt ingázók szja-kedvezményét kilométerenként 5 centtel 35 centre növelik a 21. kilométertől, ezzel évente legfeljebb 4500 euróval csökkenthető az adóalap. Ez a változtatás azt szolgálja, hogy ne sújtsa az üzemanyagok literenkénti árának 2021-ben kezdődő klímavédelmi célú, fokozatos - mintegy 15 centet kitevő - emelése mindazokat, akik nem tudják nélkülözni az autót a munkájukhoz.

A kormány szándéka szerint a törvényhozás gyorsított eljárással tárgyalja a javaslatokat, és az intézkedések legkésőbb 2020 második negyedévében érvénybe lépnek.

A kormánypártok hónapokig tartó előkészítés után szeptemberben fogadtak el egy tervet a 2030-as klímavédelmi célok elérésére. Az adózási változtatásokról szóló törvényjavaslat az első lépés a terv megvalósításában.

A további elemek közé tartozik például egy nemzeti szintű kibocsátás-kereskedelmi rendszer. Ebben a fűtő- és üzemanyagokat forgalmazó vállalkozások juthatnak szén-dioxid-kibocsátási jogosultsághoz,

a tonnánkénti ár az első évben, 2021-ben 10 euró lesz, és 2025-ig 35 euróra emelkedik majd.

  • Szakértők, klímavédelmi aktivisták és ellenzéki pártok elégtelennek tartják a kormány kezdeményezéseit.
  • A kormánypártok azzal védekeznek, hogy politikailag jelenleg ez az elérhető maximum, de folyamatosan figyelik majd az intézkedések hatását, és változtatnak, ha veszélybe kerül a kibocsátás-csökkentési cél teljesítése.
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek ugyanakkor még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

A piacok mérsékelt hangulatromlással reagáltak arra, hogy a washingtoni és teheráni jelzések nyomán bejelentett kéthetes tűzszünet nem tűnik stabilnak. Szerdán még nagyot raliztak a részvénypiacok az amerikai-iráni megállapodás hírére, csütörtök reggel a határidős indexek már mérsékelt esést jeleznek előre, a befektetők egyre inkább a törékeny geopolitikai helyzetre fókuszálnak. A bizonytalanság középpontjában Libanon áll, Irán a tűzszünet megsértésével vádolja az Egyesült Államokat és Izraelt az izraeli támadások folytatása miatt. A feszültséget tovább növeli, hogy Donald Trump világossá tette, az amerikai katonai jelenlét fennmarad a térségben egy végleges megállapodásig, és ismét nyomást gyakorolt Irán nukleáris programjára, valamint a Hormuzi-szoros megnyitására. A befektetői hangulat a tegnapi eufóriából óvatosságra váltott, a részvénypiacok Ázsiában mérsékelten esnek, az olajárak kis mértékben emelkednek, miután Teherán a Hormuzi-szoros lezárásával reagált az eseményekre.  Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×