Infostart.hu
eur:
388.54
usd:
329.97
bux:
110890.99
2025. december 23. kedd Viktória
Nyitókép: Pixabay

Most jön a német klíma-puding első próbája

Szigorú klímavédelmi adóreform-csomagot állított össze a német kormány, ebben szerepel többek között bizonyos repülőjegyek adójának emelése, és számos újfajta, a lakosságra vonatkozó adókedvezmény.

Elfogadta, és a törvényhozás elé terjesztette a német szövetségi kormány szerdai ülésén a 2030-ra kitűzött klímavédelmi célok elérését szolgáló tervének az adórendszer átalakításáról szóló részét. Németországnak a párizsi klímavédelmi egyezmény alapján 1990-hez képest 55 százalékkal kell csökkentenie szén-dioxid-kibocsátását 2030-ig. Az ennek érdekében tervezett

intézkedések alapgondolata a szén-dioxid-kibocsátás fokozatos "beárazása" és a klímabarát magatartás ösztönzése a lakosság terheinek növelése nélkül.

A terv adózási vonatkozásai a lakóingatlanok energetikai korszerűsítésével és a közlekedéssel kapcsolatosak.

Az eddigi 17 százalékról 9 százalékra csökkentik a vonatjegyek után fizetendő áfa kulcsát, hogy ösztönözzék a klímabarátként számon tartott vasúti közlekedést.

A belföldi és az Európán belüli utakra szóló repülőjegyek után fizetendő különadót a fenti intézkedéssel párhuzamosan csaknem a duplájára, 7,50 euróról 13,03 euróra emelik, és nagyjából 10-10 euróval emelik a közepes és a hosszú távú repülőutakra szóló jegyek árán felül fizetendő különadót a jelenlegi 23, illetve 42 euróról, hogy a költségek növelésével az éghajlatváltozást kevésbé fokozó közlekedési formák felé tereljék az utazókat.

A lakások szigetelése, az ablakok cseréje, a fűtési rendszer felújítása és az energiafelhasználást más eszközökkel mérséklő beruházások költségeinek egy részével csökkenthető a személyi jövedelemadó (szja) alapja a javaslat szerint. A beruházás befejezésének évében a költségek 7 százalékát, a következő két évben pedig 6-6 százalékát, összesen 40 ezer eurót (13,4 millió forint) lehet leírni.

A munkájuk miatt ingázók szja-kedvezményét kilométerenként 5 centtel 35 centre növelik a 21. kilométertől, ezzel évente legfeljebb 4500 euróval csökkenthető az adóalap. Ez a változtatás azt szolgálja, hogy ne sújtsa az üzemanyagok literenkénti árának 2021-ben kezdődő klímavédelmi célú, fokozatos - mintegy 15 centet kitevő - emelése mindazokat, akik nem tudják nélkülözni az autót a munkájukhoz.

A kormány szándéka szerint a törvényhozás gyorsított eljárással tárgyalja a javaslatokat, és az intézkedések legkésőbb 2020 második negyedévében érvénybe lépnek.

A kormánypártok hónapokig tartó előkészítés után szeptemberben fogadtak el egy tervet a 2030-as klímavédelmi célok elérésére. Az adózási változtatásokról szóló törvényjavaslat az első lépés a terv megvalósításában.

A további elemek közé tartozik például egy nemzeti szintű kibocsátás-kereskedelmi rendszer. Ebben a fűtő- és üzemanyagokat forgalmazó vállalkozások juthatnak szén-dioxid-kibocsátási jogosultsághoz,

a tonnánkénti ár az első évben, 2021-ben 10 euró lesz, és 2025-ig 35 euróra emelkedik majd.

  • Szakértők, klímavédelmi aktivisták és ellenzéki pártok elégtelennek tartják a kormány kezdeményezéseit.
  • A kormánypártok azzal védekeznek, hogy politikailag jelenleg ez az elérhető maximum, de folyamatosan figyelik majd az intézkedések hatását, és változtatnak, ha veszélybe kerül a kibocsátás-csökkentési cél teljesítése.
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Ha egyetlen dolgot kell kiemelni a magyar megtakarítási és befektetési piacot meghatározó tényezők közül, akkor 2025-ben egyértelműen a hatalmas állampapír-kifizetések jutnak eszünkbe. Az évtizedek óta nem látott inflációs hullám következtében mintegy 1200 milliárd forint kamat és közel 3200 milliárd forint tőke zúdult ki idén az inflációkövető lakossági kötvényekből – a gigantikus pénzeső nemcsak az állampapírok, de az összes többi befektetés világát is fenekestül felforgatta. Váratlan fejleményként értékelhetjük, hogy a befektetési alapkezelők csak részben lehettek elégedettek: az állampapírokból felszabaduló pénzek jelentős részben ezen a piacon találták meg a helyüket, ugyanakkor a tőkebevonás mértéke alulmúlta a szektor terveit. Az állampapírok beágyazottságát jól mutatja, hogy a példátlan nagyságú kifizetések ellenére a lakosság idén is nettó vásárlóként volt jelen az államkötvények piacán, miközben más szereplők, például a pénzintézetek és a külföldi befektetők még nagyobb részt hasítottak ki a magyar adósságportfólióból. Látványos ábrákon mutatjuk, mik voltak a legizgalmasabb állampapír-piaci fordulatok 2025-ben – nem kérdés, hogy a téma helyet érdemel az év top 10 legérdekesebb sztorija között!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×