Újabb furcsa nemzetközi csúcstalálkozón van túl a világ – a fejlett és feltörekvő államokat tömörítő G20-ak vezetői jobbára mosolyogva beszélgetnek egymással, de országaik között érezhető a feszültség.

A mostani, oszakai G20 fő témája például a kereskedelem és azon belül a világ két legnagyobb gazdasága, az amerikai és a kínai vámháborúja volt.

Hszi Csin-ping kínai elnök protekcionizmussal és a „globális kereskedelmi rendszer” lerombolásával vádolta meg a gazdag országokat. Az üzenet elsősorban az Egyesült Államoknak és Trump elnöknek szólt, akivel magánszinten a múltban jó viszonyt alakított ki.

Az oszakai találkozó eredménye az lett, hogy a két fél megállapodott a kereskedelmi tárgyalások felújításában. Emellett az Európai Unió történelmi megállapodást kötött a Mercosur latin-amerikai kereskedelmi blokkal. Oroszország és Szaúd-Arábia pedig megállapodott, hogy meghosszabbítják az olajkitermelés visszafogásáról és így az árak magasabb szinten tartásáról kötött egyezményüket, melynek része az OPEC olajkartell is – a lépés célja ellensúlyozni az emelkedő amerikai olajexport miatti áresést.

Az együttműködés eddig látványosan eredményes volt: az év eleje óta 25%-kal kúsztak fel az olajárak, dollármilliárdokhoz juttatva az orosz és OPEC-országok államkasszáit. A kivétel Irán, amelynek exportját az Egyesült Államok ismét bénító szankciókkal sújtja.

A megkötött alkuk ellenére a G20-ak közös nyilatkozata arra figyelmeztet, hogy fokozódott a kereskedelmi és geopolitikai feszültség, amely lejtőre helyezheti a világgazdaságot. Az, hogy sikerült egy mindenki által elfogadott kommünikét összehozni, azt igazolja, hogy résztvevők kioltották Trump amerikai elnök „zavaró befolyását”, de emellett a megkötött egyezmények gyengék és nem sokra kötelezik a nemzeti vezetőket - értékelte a csúcsot a Financial Times üzleti lap.

A házigazda, Abe Sindzo japán miniszterelnök is figyelmeztetett:

„aggasztó, hogy meginoghatott a háború utáni szabadkereskedelmi rendszer.

Ahelyett, hogy a vitás pontokat hangsúlyoztuk volna, inkább közös platformot kerestünk” – próbálta ugyanakkor szépíteni az eredményt.

Ennek nyomán a G20-ak olyan elveket fogadtak el, amelyek a legkisebb közös nevezőt jelentik, és amelyekkel nehéz vitába szállni, így a szabadságot, fair-playt, a nyílt piacokat és a diszkrimináció elkerülését.

Lényeges, hogy mi hiányzott a nyilatkozatból – utal rá az FT: immár nem beszéltek a protekcionizmus elleni harcról, de megemlítették, hogy a vitákat a Kereskedelmi Világszervezeten keresztül rendezik. Csakhogy a WTO-t összeomlás fenyegeti, mert Washington nem hajlandó fellebbviteli bírókat kinevezni.

Klímaügyben nagyobb volt az alkudozás: Macron francia elnök szerint sikerült megelőzni, hogy Brazília és Törökország az Egyesült Államokhoz hasonlóan kivonja magát a Párizsi Klímaegyezményből.

Cserébe azonban a G20-ak felsorolták az amerikai ellenvéleményeket és méltatták, hogy Amerika „még mindig világvezető a CO2-emisszió csökkentésében”.

Közben Putyin orosz elnök, aki Oszaka előtt egy interjúban azt mondta: „a liberális gondolat felélte önmagát”, pozitívan értékelte Trump amerikai elnökkel és a különösen fagyos arcot vágó May brit kormányfővel folytatott találkozóját is – bár a britek azt követelték, hogy Moszkva változtasson magatartásán.

Volt néhány szava az LGBT-közösségről is. Szerinte Oroszországban senkit nem bántanak. Az iskolában ez viszont ne legyen téma, hagyják felnőni az embert, hogy eldöntse, ki is ő – mondta -, miközben „transzformereknek” nevezte a transzneműeket.