Infostart.hu
eur:
384.74
usd:
330.91
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
London, 2018. április 30.Sajid Javid újonnan kinevezett brit belügyminiszter Londonban 2018. április 30-án. Elődje, Amber Rudd április 29-én éjjel nyújtotta be lemondását, miután kiderült, hogy az illegálisnak minősített bevándorlók kitoloncolásának belügyminisztériumi gyakorlatával kapcsolatban akaratlanul ugyan, de félrevezető tájékoztatást adott a londoni alsóháznak. (MTI/EPA/Andy Rain)
Nyitókép: ANDY RAIN

Újabb pályázó Theresa May helyére

Sajid Javid brit belügyminiszter közölte hétfőn, hogy jelölteti magát a kormányzó Konzervatív Párt vezetői tisztségére és így a miniszterelnöki posztra. Javid a kilencedik hivatalos utódjelölt azóta, hogy Theresa May miniszterelnök pénteken bejelentette lemondását.

May június 7-én távozik a Konzervatív Párt éléről. Ez miniszterelnöki megbízatásának végét is jelenti, de ügyvezető minőségben az utód megválasztásáig ellátja a kormányfői feladatokat.

A 49 éves Javid, aki tavaly április óta áll a belügyi tárca élén, hétfői Twitter-bejegyzésében "elsődleges és legfontosabb" feladatának a brexit-folyamat végigvitelét nevezte.

Hozzátette: a Konzervatív Párt által a brit európai parlamenti választásokon elszenvedett súlyos vereség is egyértelművé tette, hogy a brit EU-tagságról tartott népszavazás döntését teljesíteni kell, mert csak így lehet biztosítani a brit demokráciába vetett bizalom újjáéledését.

A 2016 júniusában tartott EU-referendumon a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt.

A londoni alsóház azonban a Brexit feltételrendszerét rögzítő, az EU-val May kormánya által novemberben elért megállapodást eddig háromszor visszautasította. Theresa May ezért kétszer is kezdeményezte a kilépés eredeti, márciusi 29-i határidejének meghosszabbítását. Az új határidő az EU áprilisi döntése alapján október 31.

Lemondását bejelentő pénteki nyilatkozatában Theresa May döntése egyik fő indokaként azt mondta: a háromszori parlamenti kudarc után egyértelművé vált számára, hogy az ország érdekeit az szolgálja a legjobban, ha a rendezett kilépést célzó erőfeszítést egy új miniszterelnök folytatja.

Sajid Javid belügyminiszteren kívül jelezte indulási szándékát

  • Boris Johnson volt külügyminiszter, a keményvonalas tory Brexit-tábor frontembere - akit a fogadóirodák jelenleg a legesélyesebb utódjelöltnek tartanak -,
  • Michael Gove környezetvédelmi miniszter,
  • Matt Hancock egészségügyi miniszter,
  • Jeremy Hunt külügyminiszter,
  • Andrea Leadsom, az alsóház volt vezetője,
  • Esther McVey volt munkaügyi miniszter,
  • Dominic Raab volt Brexit-ügyi miniszter és
  • Rory Stewart, a nemzetközi fejlesztési tárca vezetője.

Bizonyosra vehető, hogy indul Sir Graham Brady, az alsóházi tory frakció legbefolyásosabb szakpolitikai irányadó és végrehajtó testülete, a kormányzati tisztséget nem viselő képviselők alkotta 1922 Bizottság volt elnöke is, aki Theresa May pénteki bejelentése után lemondott a bizottság vezetői posztjáról.

Brady kulcsszerepet játszott May távozási menetrendjének kialakításában. A rendkívül befolyásos konzervatív politikus többször is tárgyalt az elmúlt hetekben a kormányfővel, legutóbb közvetlenül azelőtt, hogy Theresa May pénteken bejelentette távozásának időpontját.

A június 10-én kezdődő utódválasztási folyamat első szakaszában az alsóházi konzervatív frakció többfordulós szavazássorozattal két lehetséges jelöltre szűkíti az indulók listáját, egy-egy jelöltet kiejtve minden egyes fordulóban.

Ha az utolsó forduló után versenyben maradt két jelölt egyike sem lép vissza, a Konzervatív Párt 160 ezer regisztrált tagja választhatja meg közülük postai szavazással a párt új vezetőjét, aki egyben Nagy-Britannia következő miniszterelnöke is lesz.

A korábbi híradásokban 124 ezer vezetőválasztásra jogosult tagról esett szó, de Brandon Lewis, a Konzervatív Párt elnöke a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapnak a hétvégén elmondta: ez még tavaly márciusi adat volt, azóta a párttagság létszáma 36 ezerrel bővült.

Címlapról ajánljuk
Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Nehéz megítélni, hogy végbemehet-e a rendszerváltozás Iránban. Az elszegényedés tömeges, de szervezkedni tilos. Az elmúlt évtizedekben számtalan nagy tüntetés volt az országban, most az év elején főleg a gazdasági problémák miatt vonultak az utcára a tüntetők – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×