Infostart.hu
eur:
398.8
usd:
343.06
bux:
101262.87
2025. július 20. vasárnap Illés
London, 2018. április 30.Sajid Javid újonnan kinevezett brit belügyminiszter Londonban 2018. április 30-án. Elődje, Amber Rudd április 29-én éjjel nyújtotta be lemondását, miután kiderült, hogy az illegálisnak minősített bevándorlók kitoloncolásának belügyminisztériumi gyakorlatával kapcsolatban akaratlanul ugyan, de félrevezető tájékoztatást adott a londoni alsóháznak. (MTI/EPA/Andy Rain)
Nyitókép: ANDY RAIN

Újabb pályázó Theresa May helyére

Sajid Javid brit belügyminiszter közölte hétfőn, hogy jelölteti magát a kormányzó Konzervatív Párt vezetői tisztségére és így a miniszterelnöki posztra. Javid a kilencedik hivatalos utódjelölt azóta, hogy Theresa May miniszterelnök pénteken bejelentette lemondását.

May június 7-én távozik a Konzervatív Párt éléről. Ez miniszterelnöki megbízatásának végét is jelenti, de ügyvezető minőségben az utód megválasztásáig ellátja a kormányfői feladatokat.

A 49 éves Javid, aki tavaly április óta áll a belügyi tárca élén, hétfői Twitter-bejegyzésében "elsődleges és legfontosabb" feladatának a brexit-folyamat végigvitelét nevezte.

Hozzátette: a Konzervatív Párt által a brit európai parlamenti választásokon elszenvedett súlyos vereség is egyértelművé tette, hogy a brit EU-tagságról tartott népszavazás döntését teljesíteni kell, mert csak így lehet biztosítani a brit demokráciába vetett bizalom újjáéledését.

A 2016 júniusában tartott EU-referendumon a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt.

A londoni alsóház azonban a Brexit feltételrendszerét rögzítő, az EU-val May kormánya által novemberben elért megállapodást eddig háromszor visszautasította. Theresa May ezért kétszer is kezdeményezte a kilépés eredeti, márciusi 29-i határidejének meghosszabbítását. Az új határidő az EU áprilisi döntése alapján október 31.

Lemondását bejelentő pénteki nyilatkozatában Theresa May döntése egyik fő indokaként azt mondta: a háromszori parlamenti kudarc után egyértelművé vált számára, hogy az ország érdekeit az szolgálja a legjobban, ha a rendezett kilépést célzó erőfeszítést egy új miniszterelnök folytatja.

Sajid Javid belügyminiszteren kívül jelezte indulási szándékát

  • Boris Johnson volt külügyminiszter, a keményvonalas tory Brexit-tábor frontembere - akit a fogadóirodák jelenleg a legesélyesebb utódjelöltnek tartanak -,
  • Michael Gove környezetvédelmi miniszter,
  • Matt Hancock egészségügyi miniszter,
  • Jeremy Hunt külügyminiszter,
  • Andrea Leadsom, az alsóház volt vezetője,
  • Esther McVey volt munkaügyi miniszter,
  • Dominic Raab volt Brexit-ügyi miniszter és
  • Rory Stewart, a nemzetközi fejlesztési tárca vezetője.

Bizonyosra vehető, hogy indul Sir Graham Brady, az alsóházi tory frakció legbefolyásosabb szakpolitikai irányadó és végrehajtó testülete, a kormányzati tisztséget nem viselő képviselők alkotta 1922 Bizottság volt elnöke is, aki Theresa May pénteki bejelentése után lemondott a bizottság vezetői posztjáról.

Brady kulcsszerepet játszott May távozási menetrendjének kialakításában. A rendkívül befolyásos konzervatív politikus többször is tárgyalt az elmúlt hetekben a kormányfővel, legutóbb közvetlenül azelőtt, hogy Theresa May pénteken bejelentette távozásának időpontját.

A június 10-én kezdődő utódválasztási folyamat első szakaszában az alsóházi konzervatív frakció többfordulós szavazássorozattal két lehetséges jelöltre szűkíti az indulók listáját, egy-egy jelöltet kiejtve minden egyes fordulóban.

Ha az utolsó forduló után versenyben maradt két jelölt egyike sem lép vissza, a Konzervatív Párt 160 ezer regisztrált tagja választhatja meg közülük postai szavazással a párt új vezetőjét, aki egyben Nagy-Britannia következő miniszterelnöke is lesz.

A korábbi híradásokban 124 ezer vezetőválasztásra jogosult tagról esett szó, de Brandon Lewis, a Konzervatív Párt elnöke a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapnak a hétvégén elmondta: ez még tavaly márciusi adat volt, azóta a párttagság létszáma 36 ezerrel bővült.

Címlapról ajánljuk
Digitális detox 33 napon át: így reagáltak a magyar fiatalok

Digitális detox 33 napon át: így reagáltak a magyar fiatalok

A figyelmi képességek területén jelentős javulást tapasztaltak azoknál a 12–14 közötti fiataloknál, akik részt vettek az úgynevezett digitális detox programban, vagyis önként vállalták, hogy minimálisra csökkentik a monitorok, képernyők előtt töltött időt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.21. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Miért akarja meghódítani Ukrajnát Putyin? – Száz évvel ezelőtti szövegek adhatnak választ a kérdésre

Miért akarja meghódítani Ukrajnát Putyin? – Száz évvel ezelőtti szövegek adhatnak választ a kérdésre

A Kreml geopolitikai gondolkodását elemzők gyakran utalnak vissza egy száz évvel ezelőtt virágzó emigráns orosz szellemi mozgalomra, az eurázsianizmusra. A mozgalom földrajzi alapon próbálta igazolni, hogy Oroszország sem nem Európa, sem nem Ázsia, hanem egy geográfiailag is független „kontinensen”, Eurázsiában fekszik, és feladata Eurázsia egyesítése és vezetése. Az eurázsianizmus ily módon a geopolitikai indíttatású orosz birodalmi törekvések egyfajta igazoló ideológiájává vált, amit jól mutat, hogy az ukrajnai háborút is támogató vezető kortárs orosz ideológus, Alekszandr Dugin maga is az eurázsianizmus híve. Az irányzat egyik létrehozója és földrajztudományos szempontból az eszmerendszert leghatásosabban megalapozó gondolkodó Pjotr Nyikolajevics Szavickij, akinek a műveit olvasva jobban megérthetjük Vlagyimir Putyin geopolitikai gondolkodását is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×