Az eljárást egy magánvádló kezdeményezte Johnson ellen a londoni Westminster kerület magisztrátusi bírósága előtt, közhivatali tisztséget betöltő személy által elkövetett visszaélés címén. A 29 éves Ball az elmúlt három hónapban 200 ezer fontot (csaknem 75 millió forintot) gyűjtött magánadományozóktól közösségi finanszírozás formájában az eljárás költségeire.

A kereset szerint Boris Johnson közhivatalt betöltő személy által elkövetett visszaéléssel vádolható, mindenekelőtt londoni polgármesterként és parlamenti képviselőként tett kijelentései miatt.

Az eljáró bíró szerdán kihirdetett végzésében úgy rendelkezett, hogy

Johnsonnak meg kell jelennie a magisztrátusi testület előtt, és utána az ügy magasabb, koronabírósági szintre kerül tovább.

Az eljárás központi elemét képezi az a sokat bírált és hivatalosan is cáfolt állítás, hogy Nagy-Britanniának az EU-tagság heti 350 millió fontjába (130 milliárd forint) kerül.

Ez volt a Johnson vezette kampány központi, egyben legsúlyosabban bírált állítása, amely hatalmas betűkkel szerepelt Johnson világszerte ismertté vált kampánybuszának oldalán is, azzal kiegészítve, hogy ezt az összeget inkább a brit állami egészségügyi ellátórendszerre (NHS) kellene költeni.

#UPDATE Former UK foreign secretary Boris Johnson, the frontrunner to become Britain's next prime minister, must attend court over allegations that he knowingly lied during campaigning for the Brexit referendum, a judge announces https://t.co/icfGLRQBY4

— AFP news agency (@AFP) 2019. május 29.

Nagy vita lett belőle

Az állítás szinte azonnal heves támadások kereszttüzébe került, és még a brexittábor más prominens képviselői közül is többen elhatárolódtak tőle.

A brit statisztikai hivatal független felügyeleti hatósága nyílt levélben tette közzé elítélő állásfoglalását, hangsúlyozva:

Boris Johnson ezzel a kampányfogással összekeverte a nettó és a bruttó EU-befizetéseket, és egyértelműen visszaélt hivatalos statisztikai adatokkal.

Néhány hete másfél ezer brit jogi szakértő írt alá és tett közzé közös felhívást, amely ugyanezekre az okokra hivatkozva megkérdőjelezte az EU-tagságról tartott 2016-os népszavazás érvényességét.

Johnson ügyvédei a bíróság előtt azzal érveltek, hogy az eljárás kezdeményezőjét politikai indítékok vezérlik, és valójában a Brexitet akarja megakadályozni.

A magánvádlót képviselő jogi iroda szerint ugyanakkor Johnson az EU-népszavazás és az egy évvel később tartott, előrehozott parlamenti választások kampányában is szándékosan félrevezette a közvéleményt.

Ő a legesélyesebb utód

A bírósági eljárás meglehetősen kényes időszakban kezdődik Johnson szempontjából, hiszen ő is indul a kormányzó Konzervatív Párt vezető tisztségéért, és ha megválasztják, ő lesz Nagy-Britannia következő miniszterelnöke.

A londoni fogadóirodák Johnsont tartják Theresa May legesélyesebb utódjelöltjének, és a Konzervatív Párt tagságán belül is ő a legnépszerűbb a posztért versengő, jelenleg 11 tagú mezőnyben.

May pénteken jelentette be, hogy az alsóház által háromszor elutasított Brexit-megállapodás elfogadtatásának kudarca miatt június 7-én távozik a Konzervatív Párt éléről, de a miniszterelnöki feladatokat utódja megválasztásáig ellátja.

• Johnson 2015 óta alsóházi képviselő, és 2016 májusáig London polgármestere volt, vagyis még e tisztséget töltötte be a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott, a kilépést pártolók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött népszavazás kampányában.
• Theresa May kormányában egy ideig külügyminiszter is volt, de az általa túl enyhének tartott kormányzati brexitstratégia miatt tavaly lemondott.