Infostart.hu
eur:
387.67
usd:
330.57
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
London, 2017. november 2.Nicola Sturgeon skót kormányfő nyilatkozik a sajtónak a Theresa May brit miniszterelnökkel tartott megbeszélését követően a londoni kormányfői rezidencia, a Downing Street 10 előtt 2017. november 14-én. (MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga)
Nyitókép: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga

Újabb népszavazás jöhet a skót függetlenségről

A skót miniszterelnök szerint még a jelenlegi parlamenti időszakban, vagyis 2021-ig ismét népszavazást kell tartani a skót függetlenségéről, ha Skóciát akarata ellenére kiléptetik az Európai Unióból. A brit kormány illetékes minisztere visszautasította a felvetést.

Nicola Sturgeon, a Skóciát kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője az edinburghi parlamentben tartott felszólalásában kijelentette: hamarosan előterjeszti az újabb függetlenségi referendum szabályrendszerét felvázoló törvényjavaslatot.

A skót kormányfő szerint még a jelenlegi skóciai parlament mandátumának lejárta előtt lehetővé kell tenni, hogy a skótok választhassanak az EU-tagság megszűnése (Brexit), illetve a független, európai nemzetként élő Skócia között.

A következő skóciai parlamenti választás 2021-ben esedékes.

A brit EU-tagságról 2016-ban rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt.

Nicola Sturgeon azóta többször is kilátásba helyezte, hogy Skóciában újabb népszavazást tartanak a függetlenségről, mert

Skócia nem engedheti meg, hogy akarata ellenére "kirángassák" az Európai Unióból.

A skót függetlenségről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel, és az azóta elvégzett közvélemény-kutatások sem mutatnak érdemi fordulatot a választói szándékokban.

Szerdai felszólalásában a skót miniszterelnök mindazonáltal kijelentette: reményei szerint az újabb függetlenségi népszavazás jogi kereteit megteremtő törvény az idei év vége előtt megszületik. Egyenes utalást tett ugyanakkor arra, hogy a referendum kiírásához a brit kormány hozzájárulására is szükség lesz.

London már korábban jelezte, hogy nem kívánja hozzájárulását adni az újabb skóciai függetlenségi népszavazáshoz ugyanolyan módon, ahogy azt a 2014-es referendum előtt tette.

A 2014-es skóciai függetlenségi népszavazás szabályait rögzítő Edinburghi Egyezményt - többhavi kormányközi tárgyalássorozat után - Alex Salmond akkori skót kormányfő és David Cameron akkori brit miniszterelnök írta alá 2012 októberében a skóciai fővárosban.

Nicola Sturgeon azonban az edinburghi parlament képviselőinek tartott szerdai tájékoztatásában "tarthatatlannak" nevezte az újabb népszavazással szembeni elutasító londoni álláspontot.

Kijelentette: ha sikerül tovább erősíteni Skócia függetlenségének támogatottságát, akkor "nincs az a brit kormány, amely útját állhatná a nép akaratának vagy a népakarat kinyilvánításának".

David Mundell, a brit kormány Skócia-ügyi minisztere szerdai reagálásában úgy fogalmazott: a skót nép 2014-ben már határozottan kifejezte azt a szándékát, hogy hazája az Egyesült Királyság tagja maradjon, és ezt annak az ígéretnek az alapján tette, hogy az akkor megtartott népszavazás ezt a kérdést nemzedéknyi időre rendezi.

Mundell szerint Nicola Sturgeon nem tartja tiszteletben a 2014-es népszavazás eredményét, ehelyett megosztó módon továbbra is alkotmányos változást erőltet, jóllehet egyértelmű, hogy a skótok zöme nem akar újabb függetlenségi referendumot.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×