A tárcavezető vázolta a sürgősségi kormányrendelettel rövidesen bevezetendő adóügyi - a biztosítási, energetikai és bankpiacot is érintő - intézkedéseket és a kormány egyéb gazdaságpolitikai terveit.

Teodorovici szerint a "kapzsisági illetéket" azoknak a pénzintézeteknek kell majd fizetniük, amelyek másfél százalékot meghaladó bankközi hitelkamatlábat (ROBOR) alkalmaznak. Az illeték a bank aktíváinak 0,2 százalékától indul és a ROBOR jelenlegi, 3 százalékot meghaladó szintjénél már eléri a 0,9 százalékot.

A miniszter szerint az intézkedés az állampolgárok érdekeit védi.

Magyarázatképpen felhívta a figyelmet arra, hogy a bankok előszeretettel fektetik biztonságos államkötvényekbe a pénzüket, mintsem a reálgazdaságot finanszírozzák, így a romániai cégek szerinte drágábban jutnak hitelekhez, mint külföldi versenytársaik. A magánszemélyeknek folyósított hiteleknél a bankok 8 százalék körüli kamatot alkalmaznak, míg a betétekre alig 2 százalék körüli kamatot fizetnek - példázta a bankok "kapzsiságát" a miniszter.

Teodorovici a kormány további szándékai között megemlítette, hogy jövő évtől kezdve megawattóránként 68 lejben (4730 forint) szabják meg a lakossági és ipari gázár felső határát. A kötelező magánnyugdíjalapok esetében lehetővé akarják tenni, hogy a befizető a nyugdíjkorhatár elérése előtt (de legalább ötéves nyugdíjalapi tagság után) kétszázalékos illetékfizetési kötelezettség terhe mellett kivehesse pénzét az alapból.

Romániában idén januártól a munkavállalók bruttó bérének már csak 3,75 százalékát irányítják a magánnyugdíjalapot kezelő biztosítókhoz az eddigi 5,1 százalék helyett.

A pénzügyminiszter által vázolt intézkedéseket sürgősségi kormányrendelettel akarja életbe léptetni a román kormány.