eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) EP-képviselőcsoportjának elnöke sajtónyilatkozatot tesz az Országházban 2018. március 20-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Weber döntött: elindul a csúcsjelölti tisztségért

Manfred Weber bejelentette, hogy elindul az Európai Néppárt (EPP) úgynevezett csúcsjelölti tisztségéért, hogy a párt európai parlamenti (EP-) választási győzelme esetén ő lehessen az Európai Bizottság következő elnöke.

"Európa fordulóponthoz érkezett, a 2019-es választások meghatározzák az EU jövőjét. Jelenünk Európa magabiztosságáról, értékeink védelméről szól, mivel külső és belső kihívásokkal nézünk szembe. A tét az európai életmódunk túlélése" - írta Weber a Twitteren.

"Nem folytathatunk mindent így tovább az EU-ban. Segíteni fogok ismét közelebb vinni Európát az emberekhez, s újra létrehozni a köteléket az állampolgárok és az Európai Unió között. Új fejezetet akarok nyitni az EU-ban" - közölte.

"Az EPP csúcsjelöltje, illetve az Európai Bizottság következő elnöke szeretnék lenni. Európának új kezdetre, nagyobb egységre, több demokráciára van szüksége" - zárta üzenetét a néppárt jelenlegi európai parlamenti frakcióvezetője.

A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) 46 éves elnökhelyettese szállt elsőként ringbe a jelöltségért a jobbközép pártokat összefogó EPP-ben. Jelentkezni október közepéig lehet, és végül a pártcsalád november eleji helsinki kongresszusán döntenek majd arról, hogy ki lesz a csúcsjelölt a jövő májusi választáson.

Sajtóhírek szerint Webert a CSU vezetősége és a testvérpárt német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Angela Merkel kancellár is támogatja, ahogyan több cikk szerint például Orbán Viktor magyar kormányfő is.

Nemrégiben még Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyalót és Alexander Stubb volt finn kormányfőt tartották a néppárti csúcsjelöltség legfőbb esélyeseinek, de szakértők szerint mára inkább Manfred Weber számít befutónak.

Az előző, 2014-es EP-választáson Jean-Claude Juncker volt a legtöbb szavazatot szerző néppárt listavezetője. Az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács ezért őt jelölte az Európai Bizottság elnökének, az EP pedig megválasztotta a tisztségre.

Walter Hallstein személyében eddig először és utoljára 1958 és 1967 között volt német elnöke a brüsszeli bizottságnak. Többeket ugyanakkor aggodalommal tölt el, hogy a németek felülreprezentáltak az uniós intézmények vezetői posztjain. Weber ellen szól emellett a kormányzati tapasztalat hiánya is.

Bár várhatóan jövőre is az EPP-frakció lesz a legnagyobb az uniós parlamentben, a listavezetői hely még nem garantálná, hogy Weber lesz a bizottság elnöke.

A csúcsjelölti rendszer már legutóbb is vitákat váltott ki, mivel az EU alapszerződése értelmében az Európai Tanács hatáskörébe tartozik a jelölt megnevezése az Európai Bizottság élére, akiről aztán az Európai Parlament feladata szavazni. A csúcsjelöltek megnevezésével viszont a pártok gyakorlatilag kész tények elé állítják a tagállamok vezetőit.

Elemzők szerint ráadásul a parlamenti többséghez legalább három képviselőcsoport szavazataira lesz szükség, ez pedig komoly alkupozícióba hozhat más pártokat.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×