Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Chemnitz, 2018. augusztus 27.Szélsőjobboldali tüntetők tiltakoznak a kelet-németországi Chemnitzben két nappal ezelőtt történt gyilkosság miatt Karl Marx német filozófus-közgazdásznak, a kommunista eszmék egyik kidolgozójának szobra előtt 2018. augusztus 27-én. A chemnitzi rendőrség és az ügyészség korábban arról tájékoztatott, hogy a belvárosban tartott szabadtéri fesztivál szombati programjai után, éjjel összetűzésbe keveredett egy csoport különböző nemzetiségű férfi. Egy ember életét vesztette, ketten súlyos sebesüléseket szenvedtek. Az emberöléssel egy 23 éves szíriai és egy 22 éves iraki állampolgárt gyanúsítanak.  (MTI/EPA/Filip Singer)
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Újabb tüntetésekre készülnek a németországi Chemnitzben

Továbbra sem tért vissza a nyugalom a németországi Chemnitzbe, az utóbbi napok demonstrációi és idegenellenes támadásai után újabb tüntetéseket szerveznek az iszlám vallást és kultúrát bíráló, Németország bezárkózását sürgető szervezetek, de a szélsőjobboldali törekvéseket elutasító erők is, a volt NDK területén fekvő nagyváros polgármestere pedig hangsúlyozza, hogy továbbra is várják a külföldieket - jelentette pénteken a német sajtó.

Barbara Ludwig pénteken tett nyilatkozatában kiemelte: a következő hetekben bebizonyítják, hogy "van hely külföldi diákoknak és befektetőknek" Chemnitzben, amelynek műszaki egyetemén csaknem 100 országból tanulnak hallgatók és dolgoznak kutatók.

A polgármester pénteken fogadta Franziska Giffey szövetségi család-, idős, nő- és ifjúsági ügyi minisztert, aki helyi civil szervezetek képviselőivel is találkozott, és virágokat helyezett el a demonstrációkat és zavargásokat kiváltó késelés halálos áldozatának tiszteletére a bűncselekmény helyszínén, egy belvárosi utcán rögtönzött emlékhelyen.

A miniszter aláhúzta, hogy a berlini vezetés támogatást nyújt a demokráciát erősítő kezdeményezéseknek,

és küzd azért, hogy nagyobb megbecsülésben legyen részük a volt NDK területén élő embereknek. A szövetségi kormány kitart Chemnitz mellett, akkor is, amikor majd már nem irányul a Szászország tartományi városra az országos sajtó és a világsajtó figyelme, és visszatér a nyugalom.

Chemnitz és Szászország nem egyenlő az utcákon dühöngő "barna csőcselékkel" - utalt a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa az egykori náci párt egyenruhájának színére azzal kapcsolatban, hogy egy erőszakba torkollt, 20 sebesültet követelő hétfői tüntetés több résztvevője ellen eljárás indult náci karlendítés miatt.

Szombatra az Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) nevű mozgalom és a szövetségi kormány menekültpolitikájának és bevándorlási politikájának erőteljes bírálatára összpontosító Alternatíva Németországnak (AfD) ellenzéki párt hirdetett tüntetést Chemnitzbe.

Civil szervezetek ellendemonstrációt hirdettek Szívet az uszítás helyett (Herz statt Hetze) címmel.

Szintén a nyitottság és a demokrácia mellett kiálló szervezetek közreműködésével hétfőre nagyszabású szabadtéri koncertet szerveznek. A fellépők között van az egyik legismertebb német zenekar, a Die Toten Hosen.

A tartományi rendőrség nagy erőkkel készül a szombati tüntetésekre, vízágyúkat és lovas egységeket is Chemnitzbe irányítanak, és más tartományokból is érkezik erősítés.

A szintén szászországi Drezdában elhalasztják a Bundesliga második osztályában szereplő labdarúgó egyesület, a Dynamo Dresden és a Hamburger SV szombati találkozóját, mert a chemnitzi demonstrációk miatt nem marad elég rendőr a városban a mérkőzés biztosítására.

A demonstrációkat kiváltó emberölés az előző héten vasárnap történt, az áldozat egy német férfi, a bűncselekménnyel egy iraki és egy szíriai férfit gyanúsítanak, előzetes letartóztatásba helyezték őket.

Ezzel összefüggésben az AfD szászországi szervezetének vezetője, Jörg Urban a Deutschlandfunk országos közrádiónak azt mondta, hogy egyre súlyosabb gond a külföldiek bűnözése a tartományban, ezt jelzi, hogy a szászországi börtönökben már nagyjából 50 százalék a külföldiek aránya.

A tartományi belügyminisztérium a Mitteldeutscher Rundfunk (MDR) regionális közszolgálati médiatársaság kérdésére közölte, hogy a külföldiek aránya 29 százalékot tesz ki, legnagyobb részük a tartománnyal határos Lengyelország állampolgára, jellemzően lopás miatt ítélték el őket.

Szintén pénteken a chemnitzi közigazgatási bíróság megerősítette azt a sajtóhírt, hogy a tüntetésekhez vezető bűncselekmény iraki gyanúsítottja menedékkérőként érkezett az országba, de előbb Bulgáriában már nyilvántartásba vették.

Ezért a menekültügyet európai uniós szinten szabályozó dublini rendszer alapján a német hatóságok 2016 tavaszán átadhatták volna a bulgáriai szerveknek, de az erre rendelkezésre álló hat hónap alatt nem sikerült visszaszállítani, így Bulgáriáról automatikusan Németországra szállt a menedékjogi kérelem elbírálásának kötelessége.

Ugyancsak pénteken a Der Spiegel című hírmagazin azt jelentette, hogy az iraki férfi két, különböző nevekre szóló személyazonosító okmánnyal rendelkezett, és mindkét dokumentum rossz minőségű hamisítvány volt. A menedékjogi kérelmek elbírálásában illetékes szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) nem kommentálta az értesülést.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×